Magyar Országos Tudósító, 1936. június/1

1936-06-15 [141]

§§A Magyar Országos Tudósító jele ti: Rátz Kálmán, a sárospataki kerület országgyűlési képviselője szombaton Olaszliszkán tett látogatást, ahol délután az Iparoskörben számolt be nagyszámú hallgatóság előtt a Gömbös-kormány eredményes működésiről es saját parlamenti munkásságáról. Este a képviselő tiszteletére százötvonteritékes vacsora volt, amelyen a társadalom minden rétege résztvett. A társasvacsorán megjelentek az eddigi ellenzéki vezérek is. Vitányi Bálint és Leskó Ferenc birtokosok bejelentették az ellenzék csatlakozását a Nemzeti Egység Pártj ához. Vasárnap délben több mint ezerfőnyi közönség előtt általános beszámolót tartott Rátz Kálmán és részletesen ismertette a kormány földbirtokpolltikal, külkereskedelmi, pénzügyi, kulturális és külpolitikai munkásságát. A hallgatóság tetszéssel és lelkesedéssel ünnepelte népszerű képv iselőjet. Rátz Kálmán ezután Zsadány községet, valamint az ősi halászfalut, Sárát látogatta meg, 1DXX:KBHIX± Beszámolót a falu népe mindenütt a legnagyobb lelkesedéssel fogadta. Rátz Kálmán mindenhol kifejezetten hangsúlyozta^ hogy a magyar politika vezetésében változás nem várható, Gömbös Gyula miniszterelnök állapota annyira javult, hogy nemsokára át fogja venni hivatalát. A hallgatóság a bejelentést lelkesedéssel és megnyugvással foge.dta, /n./ HÍREK —HAZAFIAS ÜNNEPSÉG A DRÁVA MELLETT. A baranyamegyei Kovácshida község vasárnap délután nagyszabású hazafias ünnepséget rendezett, amelyen a szomszéd községek lakossága is megjelent, szép népies viseletben* Vitéz Keresztes-Fischer Miklós főszolgabíró ünnepi beszéde után Kiss Róbcrtnó felavatta a levente zászlót, m^jd dr. Javornltzky Jenő emlékezett meg a hazafias érzés ápolásának, uz erőteljesebb termelői munka kifejtésének es az összefogásnak szüksegos3egéröl, egyben átadta az egyesületnek a fegyelmezett kötelességteljesítés elismerését, az országzászló nagy émnSt és díszoklevelet. Beszéltek még Paksy Sándor es Kiss Róbert körjegyző, majd szavalatok és énekszámok következtek. A műsor után jólsikerült népünnepélyt rendeztek. /MOT/B A MEPHOSZ BALATONSZÁNTóDI KISEBBSÉGI ANKÉTJA. Hétfőn délelőtt vette kezdetét a MEFHOSZ kisebbségi ankétja, anelyet mintegy negyven főiskolai hallgató részvételével t ártanak a szövetség ba l^t önszánt ód I üdülőtelepen. Az ankéton a budapesti, szegedi, debreceni, pécsi egyetemek, valamint a fővárosi és vidéki főiskolák kisebbségi kcrdésekkel foglalkozó hallgatói vesznek részt. Mester Miklós nyitotta meg a hétfő délelőtti ülést, megnyitóbeszédében vázolta az ankét célját, üdvözölte Ottllk László miniszteri osztálytanácsost és felkérte előadásának megtart és ára. Ott lik László előadásában a nemzetiségi kérdés fejlődését taglalva, unn^k etimológiai megvilágítása után, rátért magára a problémára. Kifejtette, hogy államalkotó erejük a nomád népeknek volt, ellentétben az agrárnépekkel, melyek végül átvették a nomád népek hegemóniáját. A nemzetiségi kérdés - mondotta Ottlik László - a nomád népek ura lomra jutásával születik meg. A rendiség koróban az uralkodó magyarságnál a honfoglaló ősöktől való vérségi leszármazás, ut egyetlen törzs fogalma, már pusztán jogi fikció, a nemesség már csak jogutódja a honfoglaló ősöknek. A nemzetiség . . j fogalmának bol- és külföldi kialakulásánál a legkülönbözőbb szempontok, vallás, nyelv, szokások játszottak szerepet. Külföldön a hovatartozás alapja a faji kultúra, nálunk pedig a Werbőczy-fele közjogi nemesség tagsága volt. Az előadó ezután a nyelveknek a nemzetiségekre vonatkoztatott jelentőségéről beszélt. A ]A nyelv - mondotta az előadó - nem volt mindig elsőrangú díszt inge lós alap, Íj/ de nem is lehetett -kkor, amikor a politikai fejlődés tájnyelvekot fej\ lesztett nemzeti nyelvvé és fordítva. /ri . . . , / /Folytatása következik./ _ _ f L. f _ s\ \ i t • Ja