Magyar Országos Tudósító, 1936. június/1

1936-06-15 [141]

/A MEPHOSZ BALATONSZÁNTÓD I KISEBBSÉGI ANKÉTJA. Folytatás 1./ Nálunk speciálisan már a letelepedéskor túlsúlyban ál5 magyarság nyelve volt a nemzeti nyelv, mint egy erds középréteg nyelve. A magyar nyelvi egység a török uralom idején széttöredezett és közelebb kerültek hoz« zánk az idegen nemzetiségű nyelvhatárok. A XVIII. százudban meginduló reakciós folyamat egyrészt a rendi nacionalizmus, másrészt a magyar "etnosz" kialakítása felé irányult. A francia felvilágosodás és a német romantika ellentétében érdekesen állította szembe az előadó az alulról kiinduló Imperializmust a felülről jövő imperializmussal. A mult századbeli nemzetiségi felfogás nálunk háromféle. Az egyik Széchenyié, aki sajátos nacionalizmusával egysedül a magyar faj megerősödését tartja szem előtt, a másik Deák és . Eötvös elmélete, amely abból a nagy feltevésből indult ki, hogy a polgárjogok megadásával a nemzetiségek magyarrá válnak és végül Kossuth felfogása, aki rá akarta kenyszerIten 1 az asszimilálód ás t a nemzetiségekreo Az Eötvös-féle iskolatörvény, amely a "cuius natio elus regio" elvének megdöntését célozta, bebizonyította, hogy az iskola maga még nem nacionalizál, hanem csak folytatója lehet a m ér elők-wSz itett nyelvi folyamatnak. Az előadó szerint Trianont néma magyar nemzetiségi politika kisebb kilengései okozták, hanem világpolitikai okok, igy egyrészt az ellenséges nagyhatalmak által szított nemzet lscgi aknamunka, másrészt a tragikus következményű forradalmi agltáolók. Tény, hogy általános elszakadási vágy volt. Nagymagyarorszáj volt nemzetiségeinél. Az előadó a magyar kultúrfölény kérdését tárgyalva klfejt ette, hogy a kultúrfölény az elit magyarság szintetikus, hazai nyelvű dunai kultúráját jelenti, melynek az irodalom és szabadság kérdéseiben az angol felfogáshoz közelálló lnperialisztikus színezete van» Végül összefoglalva a mondottakat, kijelentette az előadó Ottllk László, hogy mig a magyar nemzetiségi politika a loyalitás, szel* lemi egyftttmüköd£s 4

s évszázados öss^eszokás alapján állt, addig az utódállamok mai kiseöű3égi politikája a nemzetiségi kérdés háttérbe szorításával egy nép feltétlen uralmát hirdeti a többi nemzetiség felett, /Folytatása következik./