Magyar Országos Tudósító, 1936. június/1

1936-06-08 [141]

— ZU WINCHKLER ISTVÁN ÜGYE /4. folytatás./ - Hogy a burgonyaexportban kik vehettek részt, személy szerint - folytatta tanúvallomását Serbán Iván dr, - azt mindenkor a földmivelés­ügyi kormányzat döntötte el. Az exportban, általánossúgban, mindenki részt vehetett, ha kellő szakismeretekkel rendelkezett és idejekorán jelentkezett.' Elutasítás miatt mindössze két-három esetben emeltek panaszt, de ekkor sem vallási okokból. Vallási okokból soha senkit sem utasítottak vissza az ex­portban való részvételtől. A minisztérium szintén igen konciliánsan kezel­te ezt a kérdést. - Ami a hagymaexport szervezetének megalakulását Illeti, erre­nézve döntő súllyal esett latba az, hogy a Magyar Nemzeti Bank rendet akart végre teremteni a hagymakivitelből származó angol font-valuták be­szolgáltatása terén. Főleg ezért vált kívánatossá, hogy a hagymakivitellel szakszerűen foglalkozók szervezetbe tömörüljenek.' Mielőtt a szerv megala­kult volna, a Külkereskedelmi Hivatal kikérte az összes érdekeltek véle­ményét. A beérkezett szakvélemények kivétel nélkül helyeselték a hagyma­szindikátus megalakítását. A kérdésben végső fokon az úgynevezett tárca­közi bizottság döntött. /Ky./ A hagymaszindikátus tagja lehetett minden makói illetőségű, büntetlen eloélőtü magyar állampolgár, aki a szindikátus megalakulása előtt hagymakereskedelemmel foglalkozott; Makó polgármestere állapította meg, hogy lehet-e valaki tagja a szindikátusnak, vagy nem. A hivatal semleges magatartást tanúsított, éppúgy^ mint a burgonyaszindiká­tus tagjainak felvételénél, A termelők ellenőrző szerephez jutottak a szindikátusnál. Serbán Iván ezután az elnök különböző kérdéseire még a követ­kezőket mondotta: V0 JS/ - A hivatalban a mezőgazdasági csoport ügyeinek kilenc/özáza­lékát én intéztem és természetes, hogy annakidején referáltam a kormány­biztos urnák. Hangsúlyozom, hogy egyetlen egy esetben sem kaptam utasí­tást olyan magatartás tanúsítására, mint amilyenta cikk Winchkler István miniszter urnák imputál, Kijelenthetem, hogy a leghalványabb szándékát sem lehetett észlelni, mintha ő a magyar exportkereskedelmet al akarta volna zsidósitani, mindig a legobjektivebben Intézte az ügyeket. ^A magyar exportkereskedelemnek az utolsó három esztendőben való elzsidósitása csak akkor történhetett volna , ha keresztény exportkereskedelem'létezett vol­na e Ez az elzsldósodás az utolsfi ötezer esztendőben történt, A magyar keresztény középosztály az utols 0 száz esztendőben nem tanusitott megfe­lelő érdeklődést a külkereskedelem iránt. Azt, hogy a sértett elzsidósi­totta volna a külkereskedelmet, a leghatározottabban vissza kell utasí­tanom 8 az sem igaz, mintha a sértett tervszerűséggel erre törekedett volna 0 Ezután az elnök arravonatkozóan tett fel kérdéseket, hogy a Külkereskedelmi Hivatal egyes osztályainak élére kik kerültek. A tanú vá­laszában többek kfíött igy sz°lt: - A tisztviselők a két intézmény alkalmazottaiból tevődtek össze 0 A vallási szempontok nem játszhattak szerepet. Az volt a fontos, hogj r hozzáértő személyek legyenek. - Igaz-e, hogy a miniszterelnökség intervenci 0 jára a hivatal egyik osztályvezetőjét, Mangoldot felmentették állásától és Varsóba he­lyezték? - kérdezte a védő. - Ez személyi kérdés és én nem tartom kivonatosnak, hogy a perhez nem tartozó egyének presztízsét érintő kérdésre feleletet adjak. Ha nem muszáj, akkor,nem felelek. Az Illető urat szolgálati érdekből helyezték más pozici°ba, hangsúlyoznom kell azonban, hogy semmiféle in­korrekt dolgot nem követett el, A továbbiak során hangsúlyozta, hogy azok, akik a burgonya vagy hagymaszindikátusban nem'kaptak helyet, nem a miniszter intézkedése folytán estek el az exporttal, - Igaz-e, hogy Knapp Miksa azonos a Külkereskedelmi Intézet Részvénytársasággal? - kérdezte az elnök. - Tudtommal semmi köze sincs hozzá, •- felelte a tanú, aki ezután elmondotta, hogy a Németország felé irányul 0 szarvasmarha és tojás­export néhány évvel ezelőtt megakadt és ekkor keresni kellett.német köve­teleseket, hogy ezzel szemben marhát és tojást lehessen szállítani. Az i, <J I e G, Farbenindustrie által szállított áruk pengő-ellenértéke volt legna- /^J gyobbrészt a fedezet és a szarvasmarha és tojásszállitás lehetővé tétele érdekében Iétesült„egy konstrukció amelyben ^napp Miksa az I r G n Farban* industrlo képviselője volt.. Egyébként a döntést mindig a tárcaközi bizott­ság hozta meg,-, /Folyt.köv./ P.

Next

/
Thumbnails
Contents