Magyar Országos Tudósító, 1936. május/2

1936-05-19 [140]

/NÉMETH IMRE ELŐADÁSA A MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁGBAN. Folytatás 1./ Lukács György ny, miniszter ugyancsak annak a kívánságának adott kifejezést: bárcsak az az emelkedett szellem, ami Németh Imre előadását áthatotta, minél általánosabbá válnék. H o r v á t h Jenő dr. professzor hangoztatta, hogy az előadáshoz hozzátennivalója, vagy aöból elvennivalója nincsen. Osztja az előadó nézetét, hogy tudniillik a nemzetiségeket minél alaposabban meg kell Ismernünk; másrészről pedig minél szélesebb körben kell általánosítani a régi, klasszikus magyar politikusok nemzetiségi politikájának ismeretét. Orökigazság, hogy az elnyomás nem járhat tartós diadallal; a szolgaság nem d 1 ad almás kod hat lk a szabadság fölött] Török Árpád felszólalása után A u e r Pál dr. ügyvéd, a budapesti francia követség jogtanácsosa hangoztatta, hogy az előadónak minden egyes szavával egyet ért. Visszapillantást vetett felszólalása keretében Auer Pál dr. a magyarság Trianon utáni helyzetére .Közvetlenül a trianoni szerződés megkötése után osakis az lehetett a célkitűzése a megcsonkított magy ars ágnak, hogy a kegyetlen szerződós enyhlttessék. Az általános felfogás akkoriban az volt, hogy azokkal kell szövetkeznünk, akik a háború után hasonló sorsba jutottak. Egyesek azonban ezt nem tartották feltótlenül helyes politikának, hiszen lehettek - aminthogy voltak is egyes nyugati hatalmak, amelyek talán az egyik legyőzött állam hasonló törekvései iránt nagyobb rokonszenvvel viseltettek, mint például valamelyik másik legyőzött állam vágyaival szemben. A német politika a háború óta általánosságban az Anschluss követelésének elvi alapján áll. Vannak viszont nálunk sokan, akik igen nagy veszedelmet látnának abban, ha a hetvenmllllós Németország llymódon közvetlen szomszéflságába kerülne a megcsonkított Magyarországnak. Ránk nézve alapvető tételnek kell lennie annak, hogy a Dunavölgyében lévő államok tartós ellenségeskedésben nem élhetnek egymással. Az elvett magyar területeket csakis azok adhatják vissza, akik elvették; harmadik hatalom - sohasem! Ha ml állandóan "rablót" kiáltunk ezekre az államokra, természetes, hogy nem szívesen fognak velünk szóbaállnl, vagy pláne a zöldasztalhoz leülni. Ezért - bármily nehezére is essék a magyarságnak, - erőt kell venni érzelmeinken, más hangot kell megütni szomszédainkkal szemben, hogy a tárgyalások fonalát felvehessük. Valamennyiünket egyaránt fenyeget az orosz bolsevizmus közös veszedelme; másrészt a Dunavölgyében szétbomlott gazdasági egység helyébe okvetlenül valamilyen uj "egységnek" kell lépnie, s ha ezeken az elvi elgondolásokon Indulunk el, okvetlenül, előbb-utóbb, valamilyen megegyezésre kell jut»v& nunk! Ilyenmódon azután sor kerülhet és igy bizton sor is fog kerülni területi kompromisszumokra és a kisebbségi jogok érvényesítésére! Vllágérdek - s ezt sose feledjük! - hogy a Dunamedencében sem a szláv, sem a germán hegemónia egyetlen nyugati államra nézve sem kívánatos. így önként adódik a magyarság vezetőszerepének kialakulása. Ehhez azonban küzdenünk, dolgoznunk kell, ki kell fejteni a magyarságnak minden tehetségét és élet- erejét. Az előadó megmutatta az utat, amit követnünk kell! Hant os Elemér hozzászólásában kiemelte, hogy legalább tizenöt esztendeje nem hallott hasonló előadást, amely annyira a reálpolitlka talaján állt volna, mint a Németh Imréé, aki igen bátor és okos tételeket állított fel. Ha kialakul a dunai államok gazdasági egysége, Magyarország szinte automatikusan vissza fogja nyerni természetes hegemóniáját. M o r a v e k Endre ÖS M a u k s c h Endre ugyancsak azonosították magukat az előadó fejtegetéseivel, majd befejezésül az elnöklő G r a t z Gusztáv dr. foglalta össze az előadás ás a vita anyagát: - Bizom a magyarság Génlusában - úgymond - s a Dunamedencóben meg fogjuk találni a bennünket jogszerűen megillető vezetőpoziclónkat! Ezzel a magasszinvonalu előadóülés a késő esti órákban befejeződött. /MOT/Ky . A 1/1 A