Magyar Országos Tudósító, 1936. május/2

1936-05-28 [140]

A SZÖVETKEZETI JOG ÉS A RFSZVÉGJOG REFORMJA AZ OMGE-BAN. Az OMGE közgazdasági szakosztálya ós jogügyi bizottsága május 27.-én délután együttes gyűlést tartott Wekcrle Sándor dr. volt pénzügyminiszter elnöklete alatt, amelyen u részvényjog és u szövetkezeti jog ref ormj ával foglalkozott, Rublnek István dr. részletes és behatói előadói előterjesztése alapján. Rubinek István dr. történelmi visszapillantást vetett hazai részvény jogunk kialakulására és elsősorban a tervezett reform időszerűségének kérdésével, másrészt pedig a reform szükségességével foglalkozott. Az iguzságügyminiszter a tervbevett reform alapelveire nézve 23 kérdőpontot intézett az egyesülethez és Rubinek István dr. előadó egyenkint fejtette ki ezekre vonatiozó álláspontját, illetve az OMGE részérői adandó választ illető javaslatait. Ellenezte u részvénytársaság megalakulásának engedélyhez kötését, valamint az ország egész területére kiterjedő hatáskörű központi cégbíróság létesítését, a családi részvénytársaságok kivételével 150.000 pengőben javasolta a részvénytársasági alaptőke minimumának megállapítását. A bemutatóra vagy névre szóló részvények rendszerét egyaránt fenntart and ónak tartja s a részvénytársaság Suját részvényeinek megszerzésére vonatkozó tilalom kérdésében kielégítőnek tartja a mai jogállapotot. A részvényesek kérdezési és megtámadási joga tekintetében kiterjesztő intézkedéseket javasol, a részvénytársaságok ügy* vitelének fokozottabb ellenőrzését pedig u kötelező revizori Intézmény bevezetésével csak hites könyvvizsgálók felelősségének szabályozásával tartja megoldhatónak. Általában kifejtette, hogy a részvénytársaságoktól hü és áttekinthető mérleg összeállítását kell megkövetelni s hogy a részvényjogunkban rendezésre váró részletkérdéseket novclláris uton ls meg lehet oldani, minélfogva uj részvény társas ági törvény alkotását feleslegesnek s a jelenlegi rossz gazdasági viszonyok között Időszerűtlennek is tartja. A nagy tetszéssel fogadott előadói előterjesztéshez Ké g 1 János dr. szólt hozzá, aki hangsúlyozta, hogy a részvényesek ellenőrzési jogának kiterjesztése kétélű fegyver lehet, szerinte a kialakult birói gyakorlat a részvényesek Jogainak megvédésére teljesen kielégítő. A részvénytársaságok felüöyelőbizottságainak működése ós hatásköre kétségtelenül módosításra szorul, de a kötelező revizori intézmény bevezetését nem tartja kielégítő megoldásnak. Wekerle Sándor dr. elnök ezután megállapította, hogy a szakosztály nem tartja a mai időt és a mostani gazdasági viszonyokat alkalmasnak ily nagyjelentőségű reform megalkotására és különösen szükségét érzi annak, hogy nyomatékosan hangoztassa, mennyire he^e^s volt az a Magyarország törvényhozása által állandóan követett gyakorlat, hogy jogszabályainkat Igyekeztünk a nyugati államok jogszabályaihoz illeszteni, aminek különösen nagy jelentősége van a kereskedelmi jog terén, a nemzetközi forgalom zavartalanságának biztosítása érdekében. Minthogy pedig a velünk szorosabb kapcsolatban álló országok közül Németaezág kivételével egyetlen állam sem alkotott gyökeres részvényjogi reformot, nézete szerint nem volna helyes, ha éppen a kis Magyarország akarná ezzel a nyugati nagy államokat megelőzni. Elegendő, ha novellárls uton törvénybe foglalják az eddigi birói gyakorlat revén kifejlődött szabályokat, ha a szakszerű ellenőrzést sikerül biztosítani. A szakosztály az előadók javaslataihoz egyhangúan hozzájárult és elismerést szavazott Rubinek István dr.nak, a kitűnő előadói előterjesztésért. Ezután ugyancsak Rubinek István dr. előadása alapján a szövetkezeti jog reformjának kérdését tárgyalta az OMGE közgazdasági szakosztálya. Az előadó szükségesnek tartja teljesen különálló szövetkezeti törvény alkotását, amelynek összhangban kell lennie a magyar gazdasági élet eddigi fejlődésével és egyéni sajátosságaival. Fenntart and ónak véli a szabályozott alapítási szabadság eli»ót, meg kell állapítani az üzletrésztőke minimumát, szabályozni az alapítók felelősségét és az alapítási 0 költségeket, úgyszintén a tagok felelősségét is. A szövetkezeti közit pontokhoz valócsatlakozás kényszerítését ellenzi, ellenben a központok kiépítését és megerősítését fontosnak tartja. A szövetkezetek működésének /Folyt, köv./