Magyar Országos Tudósító, 1936. május/1

1936-05-12 [139]

KOVACSHAZY TANÁCSNOK .SALZBURGBA UTAZOTT. A székesfőváros idegenforgalmi- tanácsnoka, Kovác sházy Vilmos, a polgármester megbízásából hétfőn Salzburgba utazott, abból a célból, hogy tanulmányozza azokat a lehetőségeket, volna-e célja az osztrák városban egy budapesti: idegenforgalmi iroda felállításának. Pár héttel ezelőtt a édékesfóváros bécsi idegenforgalmi irodájának vezetője, Lux Vilmos Ausztria több, az idegenforgalom szempontjából jelentős városában előadást tartott a magyar fővárosról. Ezen utja alkalmából Salzburgot is felkereste es az ő beszámolójának eredményeként következett most el Kovac sházy Vilmos tanácsnok salzburgi utazása. Kovác sházy tanácsnok a hét végén érkezik vissza Budapestre. /MOT/H. MM, KORNIS GYULA REKTOR BESZÉDE AZ EGYETEM #8 A POLITIKA VISZONYÁRÓL A PÁZMÁNY-EGYETEM KÖZGYÜLüSÉN. A Pázmány Péter Tudományegyetem kedden dólelőtjt tartotta az egyetem aulájában ünnepi közgyűlését, amelyen megjelent aztranyavszky Sándor, a képviselőház olnökc, a vallás- ós közoktatásügyi miniszter- kép. viseletében Szily Kálmán és Tasnádi Nagy András államtitkárok, az egyetem teljes tanácsa, az egyetemi tanárok igen nagy számban, Degré Miklós ny. Ítélőtáblai elnök, a társegyetemek, a Tudományos Akadémia, a Szent István Akadémia, képviselői, számos közéleti kiválóság és az egyetemi ifjúság nagy számban. J K o r n 1 s Gyula rektorjüdvőzölte a megjelenteket, majd "Egyetem és politika" címmel nagyszabású előadást tartott. Először szemügyre vette az egyetemnek az eddigi fejlődés folyamán kialakult történeti típusait, s az egyetemnek ezek mögött rejlő egyetemes, mintegy időfeletti Ideálját, Ezután vizsgálni kezdte, mi az egyetem viszonya a politikához, milyen a helyes viszony egyfelől a társadalmi és állami rend eszméjét vizggálni köteles tudomány, s ennek tópviselője az egyetem, más. felől a valóságos empirikus állam között. Kifejtette, hogy az egyetem középkorl eredetétől kezdve nemcsak nemzeti intézmény, hanem a tudománynak nemzetközi szervezete is. Nem lehet tehát közömbös a magyar egyeteme] sem, vájjon a politikának uj, diktatórikus éghajlata alatt az önkormányzi tára mindig büszke egyetem miosoda reformokon megy keresztül oly nagy hen zetek kebelében, mint a német, az olasz és az orosz. De Komis Gyula rektor mindenekelőtt komoly óvást emelt az ellen, hogy elvi fejtegetéseit bárki is a jelen magyar politikai viszonyokra alkalmazza és kiélezze, mert - mondotta . a magyar egyetem, ét a közoktatási kormányzat között tel* jes összhang van az egyetem ősi jogait az államhatalom részéről nálunk seranlféle veszedelem nem fenyegeti. A szovjetegyetemek a fascizmus szellemében átalakított olasz, s a nemzeti szocializmus politikai Ideológiája nyomán átszervezeti német egyetemek reformjainak beható lsmertetóée után megállapította, hogj a tudománynak a magéban érvényes igazság kutatására kell irányulnia s ha vannak is előfeltételei, azt is tudatos vizsgálat tárgyává teszi, folyton bírálja, érgényfokát próbakőre állítja s ebben különbözek a közönséges dogmatikus ismerettől, - ugyanakkor a dogmatikus politikától is, amely a maga politikai szempontjait ls rendszerint kritikai vizsgálat nélkül, ösztönszerűen abszolút érvényű kiindulópontoknak tartja. - Az egyetem - mondotta a továbbiak során - a tudományok székhelye. Természetes tehát, hogy nem kívánatos számára a politikától való eleve megkötöttség, amely számos területen nem engedi meg a szabad kutatást, a vitát, az ellenőrzést, az igazságnak autonóm és fesztelen, egyedül az ész logikai evidenciáján alapuló fürkészését. A tudományt képviselő egyetem a szabad vita helye, ahol egyedül az észnek kell Ítélnie, a politika ellenben az igazságot hatalmi szóval akarja eldönteni, legyen ez a diktátor parancsszava, va

tJ

y a parlamenti többség követelménye. A parlamenti rendszer maga a tudósok elgondolásának köszöni létét, akik azért törtek lándzsát a képviseleti rendszer mellett, mert éppen a tudományos szelle • szabadon vitatkozó gondolkodásának hasonlóságára káyx ORSZÁGOS Lfc /Folyt .köv./ . ... fcsieteió Hit—