Magyar Országos Tudósító, 1936. május/1

1936-05-11 [139]

jogokat gyakorló Tanácsát, az egyetemektől független természettudomá­nyi kutatóintézetek igazgatásában részes Kutatóintézeti Tanácsot, a kül­földi magyar intezeteket egybefogó Külföldi Intézeti Kuratóriumot. A mű­vészeti igazgatás szervei közül korszerű átszervezés előtt áll a Műemlé­kek Országos Bizottsága és foglalkozom a művészeti főiskolákat egybefogó autonóm szervezet létesítésével ls* A felsőoktatás terén a műszaki és gazdasági tudományokat művelő és oktató főiskolákat a József Nádor Mű­szaki és Oazd a ságtudományi Egyetem egyidejűleg teljes önkormányzattal felruházott szervezetében foglaltam össze. A tudomanyegyetemeknél a tör­ténetileg kialakult önkormányzatok mellett uj Igazgatási szerv létesíté­sére nem volt szükség. Nagynevű elődöm, gróf Klebelsberg Kuné 1927-ben felvetette ugyan az egyetemfeletti autonóm hatóság, mint ő nevezte,az Egyetemközi Bizottság gondolatát, mely n á tudományos Igazgatás magasabb­rendU teendőit önkormányzati uton látná el s •••• a magas kultúrának az egyetemek kereteiből kiemelkedő kérdéseit intézné", tehát némely kérdések­ben az egyetemek önkormányzata és a miniszter közé ékelődő hatóság lett volna. A tervezett intézmény azonban - ha korlátozott mértékben ls csorbította volna az egyetemi önkormányzatok Jogkörét és a közoktatás­ügyi Igazgatás szervezetében elfoglalt előkelő állásuk tekintélyét. Ezért a tudóstársadalomban nagy ellenzésre talált, nem is valósult meg s a közoktatásügyi Igazgatásnak Imént vázolt szervezetébe sem volna or­ganikusan beilleszthető. Létesítése által áttörüők az átszervezés során következetesen érvényesített egyfokú felsbbvitel alapvető elvét s az egye­temi Igazgatás és felügyelet egyszerűsítése helyett annak komplikálna ét ldéznők elő. -Ismerve a magyar egyetemi önkormányzatok tiszteletreméltó múltját és szellemét, Ismerve a tudományos, irodalmi, művészeti élet ­- és tegyük hozzá: a sportélet - állami támogatás és ellenőrzés mellett működő társadalmi szervezeteiben és önkormányzataiban rejlő nagy kulturá­lis értéket és ösztönzőerőt, az egyetemi önkormányzatoknak Ilyenforma korlátozását nem tartanám helyesnek és megengedhetőnek. Hangsúlyoznom kell azonban s ebben jelenlévő professzor pályatársaim kétségkívül mind. nyájan egyetértenek velem, hogy az önkormányzat nem osupán jogok, hanem egyben, sőt főképpen nehéz kötelességek és súlyos felelősség foglalata. Az önkormányzati hatóság az állam egyéni hatóságaihoz hasonlóan köteles a legnagyobb lelkiismeretességgel ellátni a középfokú hatóság ügyintéző, igazgatásig irányító és ellenőrző feladatalt. Az Önkormányzati hatóság felelős mindazért, ami az egyetemen történik, őrködnie kell a törvényesen megállapított tanulmányi rend megtartása, a tanítás rendszeressé­ge, az egyetemi oktatás tudományos színvonala és a nevelés világnézeti tartalma felett. Hatékonyan ellenőriznie keli a tanárok működését és a hallgatók magatartását. Minden melléktekintet és érzelmi gátlás kiküszöbö­lésével, lelkiismeretes komolysággal el kell járnia a kötelességeiket netalán hanyagil ellátó tanárokkal ós a tanulási szabadság örve alatt kötelességeiket mulasztó diákokkal szemben. A miniszter pedig a maga felügyeleti hatáskörében köteles az állam helyett közfunkciót végző ön­koraányzatok eme hatósági működését és ügyintéző tevékenységét figyelem­mel kísérni, 8 felülbírálni, támogatni és ha • mulasztás esetén - szük­sége mutatkoznék a megfelelő kormányintézkedéseket megtenni. Mindezzel semmi ujat sem mondtam, mégis el kellett mondanom, mert az állam és ön­kormányzat viszonyának az önkormányzati és felügyelő hat.ság jogkörének helytelen megítélése és az autonómiák nyilvánvaló kötelességmulasztásai nyomán vagy legalábbis errevaló hivatkozással éppen napjainkban nem egy európai országban oly államhatalmi beavatkozások történtek, melyek az egyetemi önkormányzat megsemmisítésével vagy legjobb esetben felfüggesz­tésével egyértelműek. - Ezeknek a beavatkozásoknak megvan a maguk politikai háttere abban az ellentétben, amely az illető államok kormányzata és egyetml ön­kormányzati, illetőleg a kormányzat és némely professzorcsoportok közt T\ világnézet 1 és nemzetpolitikai felfogás, avacy kultúrpolitikai célkitüzé­\ sek tekintetében-felmerült. A beavatkozást * • r előidéző és a \ közbe lemé ny szemében Igazoló okok közt azonban ott szerepel az önkor­1 mányiatoknak a tudomány és tanítás szabadságának elvére alapított. „„™írAC!KVM'iA f /Folyt.kÖV./

Next

/
Thumbnails
Contents