Magyar Országos Tudósító, 1936. május/1
1936-05-11 [139]
jogokat gyakorló Tanácsát, az egyetemektől független természettudományi kutatóintézetek igazgatásában részes Kutatóintézeti Tanácsot, a külföldi magyar intezeteket egybefogó Külföldi Intézeti Kuratóriumot. A művészeti igazgatás szervei közül korszerű átszervezés előtt áll a Műemlékek Országos Bizottsága és foglalkozom a művészeti főiskolákat egybefogó autonóm szervezet létesítésével ls* A felsőoktatás terén a műszaki és gazdasági tudományokat művelő és oktató főiskolákat a József Nádor Műszaki és Oazd a ságtudományi Egyetem egyidejűleg teljes önkormányzattal felruházott szervezetében foglaltam össze. A tudomanyegyetemeknél a történetileg kialakult önkormányzatok mellett uj Igazgatási szerv létesítésére nem volt szükség. Nagynevű elődöm, gróf Klebelsberg Kuné 1927-ben felvetette ugyan az egyetemfeletti autonóm hatóság, mint ő nevezte,az Egyetemközi Bizottság gondolatát, mely n á tudományos Igazgatás magasabbrendU teendőit önkormányzati uton látná el s •••• a magas kultúrának az egyetemek kereteiből kiemelkedő kérdéseit intézné", tehát némely kérdésekben az egyetemek önkormányzata és a miniszter közé ékelődő hatóság lett volna. A tervezett intézmény azonban - ha korlátozott mértékben ls csorbította volna az egyetemi önkormányzatok Jogkörét és a közoktatásügyi Igazgatás szervezetében elfoglalt előkelő állásuk tekintélyét. Ezért a tudóstársadalomban nagy ellenzésre talált, nem is valósult meg s a közoktatásügyi Igazgatásnak Imént vázolt szervezetébe sem volna organikusan beilleszthető. Létesítése által áttörüők az átszervezés során következetesen érvényesített egyfokú felsbbvitel alapvető elvét s az egyetemi Igazgatás és felügyelet egyszerűsítése helyett annak komplikálna ét ldéznők elő. -Ismerve a magyar egyetemi önkormányzatok tiszteletreméltó múltját és szellemét, Ismerve a tudományos, irodalmi, művészeti élet - és tegyük hozzá: a sportélet - állami támogatás és ellenőrzés mellett működő társadalmi szervezeteiben és önkormányzataiban rejlő nagy kulturális értéket és ösztönzőerőt, az egyetemi önkormányzatoknak Ilyenforma korlátozását nem tartanám helyesnek és megengedhetőnek. Hangsúlyoznom kell azonban s ebben jelenlévő professzor pályatársaim kétségkívül mind. nyájan egyetértenek velem, hogy az önkormányzat nem osupán jogok, hanem egyben, sőt főképpen nehéz kötelességek és súlyos felelősség foglalata. Az önkormányzati hatóság az állam egyéni hatóságaihoz hasonlóan köteles a legnagyobb lelkiismeretességgel ellátni a középfokú hatóság ügyintéző, igazgatásig irányító és ellenőrző feladatalt. Az Önkormányzati hatóság felelős mindazért, ami az egyetemen történik, őrködnie kell a törvényesen megállapított tanulmányi rend megtartása, a tanítás rendszeressége, az egyetemi oktatás tudományos színvonala és a nevelés világnézeti tartalma felett. Hatékonyan ellenőriznie keli a tanárok működését és a hallgatók magatartását. Minden melléktekintet és érzelmi gátlás kiküszöbölésével, lelkiismeretes komolysággal el kell járnia a kötelességeiket netalán hanyagil ellátó tanárokkal ós a tanulási szabadság örve alatt kötelességeiket mulasztó diákokkal szemben. A miniszter pedig a maga felügyeleti hatáskörében köteles az állam helyett közfunkciót végző önkoraányzatok eme hatósági működését és ügyintéző tevékenységét figyelemmel kísérni, 8 felülbírálni, támogatni és ha • mulasztás esetén - szüksége mutatkoznék a megfelelő kormányintézkedéseket megtenni. Mindezzel semmi ujat sem mondtam, mégis el kellett mondanom, mert az állam és önkormányzat viszonyának az önkormányzati és felügyelő hat.ság jogkörének helytelen megítélése és az autonómiák nyilvánvaló kötelességmulasztásai nyomán vagy legalábbis errevaló hivatkozással éppen napjainkban nem egy európai országban oly államhatalmi beavatkozások történtek, melyek az egyetemi önkormányzat megsemmisítésével vagy legjobb esetben felfüggesztésével egyértelműek. - Ezeknek a beavatkozásoknak megvan a maguk politikai háttere abban az ellentétben, amely az illető államok kormányzata és egyetml önkormányzati, illetőleg a kormányzat és némely professzorcsoportok közt T\ világnézet 1 és nemzetpolitikai felfogás, avacy kultúrpolitikai célkitüzé\ sek tekintetében-felmerült. A beavatkozást * • r előidéző és a \ közbe lemé ny szemében Igazoló okok közt azonban ott szerepel az önkor1 mányiatoknak a tudomány és tanítás szabadságának elvére alapított. „„™írAC!KVM'iA f /Folyt.kÖV./