Magyar Országos Tudósító, 1936. május/1

1936-05-11 [139]

- — ÓRIÁSI BOTRÁNY AZ ORSZÁGOS ÜGYVÉDI GYÁM- ÉS NYUGDÍJINTÉZET SZOMORÚ VASÁRNAPI KÖZGYŰLÉSÉN, Példátlan botrányok zajlottak le az O

rS

zágos ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet vasárnapi közgyűlésén, ahol szomorua datok kerültek ny ilvánosaágra. A közgyűlést már előzőleg is nagy érdeklődéssel várták, mert olyan kérdések kerültek napirendre, amelyekről már nagyon sokat vitatkoztak ügyvédi körökben. Nagy tábora az ügyvédeknek ugyanis sehogy sincs megelégedve a nyugdíjintézet mai rendazerével és tiltakozik az ellen, hogy elpusztuló értékekbe fektessenek be olyan tartalékokat, amelyeket az éhező ügyvédözvegyektől és árvákt°l vontak el, A másik tábor viszont a mai tartalékolási rendszer hive ós ennek a két ellentétes felfogásnak a képviselői ütköztek ö3sze a vasárnap megtartott közgyűlésen, olyan botrányos jelenetek közbon, aüiilyenre az intézet fainállása óta még nem volt példa

r Hozzájárult az izgalom növeléséhez az igazgatóság" nak még az az indítványa is, amely szerint a költaégvetéa keretében a tisztikari fizetések ötvenszázalékos felemelósót javasoltók, A közgyűlést Pap József elnök nyitotta meg, aki a nyugdíjintézet fejlődését ismertette, majd azt hangoztatta, hogy az intézet matematikai számításokon épül fel, ettől eltépni nem lehet éa ezért nem lehet az intézettel szemben túlzott kívánságokkal fellépni a tagoknak. Igaz, hogy ma már hatmillió pengő vagyona van az intézetnek, de a háború folytán a vagyon nagy i-észe elveszett s igy az özvegyeknek ás árváknak nem lehet a ma kiutalt összegeknél többet juttatni, A közgyűlés által már felemelt évi ha t száz pengős özvegyi nyugdijat sem hagyta még jóv4 mind a mai napig sem a felügyeleti hatáság. 1927-től 1933-ig 140.000 pengőről 3,391c000 pengőre szökött fel a tagok által be nem fizetett díjhátralék, Ekkor már éppen az intézet kebeléből indult ki e törekvés, hogy olyan ujabb törvény alkottassák, amely a hátralékok szigorú behajtását tegye lehetővé

e Az igy keletkezett uj törvény a régi adósságot akarta behajtani, s meg akarta akadályozni, hogy uj hátralékok keletkezzenek. Az uj törvény pr°baidot állapitott meg és ha ez az idő három év múlva eltelik, annak eredményéhez képest uj javaslattal fordul majd ez igazgatóság a kormányhoz. Az első vihar akkor tört ki, mikor az elnök azt hangoztatta, hogy az ügyvédek nem fizetik be a közmegbizatÓ8ból eredő jövedelmeik tiz százalékát az intézethez ugy, amint azt az idevonatkozó rendelet előírj a

0 - Ne ebből aktrják az intézetet azanálni. Mi sem tudjiuk behajtani a követeléseinket - kiabáltak közbe a mind idegesebben viselkedő ügyvédek, -» No háznyomorékokba fektesse az igazgatóaág a befizetett pénzünket. Már v

cglehetős izgatott hangulatban szólalt fal az első szónok, 0 s t ö r József, a szombathelyi kamara elnöke, aki több indítványt terjesztett elő: Igyekezzék az igazgatóság az ügyvédek körében a nyugdíjintézet jelentőségét népszerűsíteni ós ezzel arra ösztökélni a tagokat, hogy a dijakat jobban fizessék. Egy másik indítványa az volt, hogy a közmegbiz£tásb°l eredő és a nyugdíjintézetet Illető jövedelmekét az adós ne az ügyvéd kezéhez, hí nem közvetlenül a nyugdíjintézethez fizesse. Végül azt hangoztatta, hogy ha a közgyűlés a tris ztviselők fizetését az igazgatóság indítványához képest ma ötven százalékká 1 f elemelné, ez a mai lerongyolt ügyvédtársadalom koréban nagyon rossz hatást váltana ki. - Ne csináljanak Phönix-gazdálkodést - hangzott el az első közbeszólás, ami aztán a későbbi botrányokat idézte elő. Be regi Endre kifogásolta, hogy az igazgatóság régi, ócska . házakat vásárol uj házak helyett. Szentiványi Dezső szolalt fo3 7 ezután, akinek beszéde közben érte el tetőpontját a vihar

0 A m Bekerült az ellenzék az igazgatóságba - kezdte beszédét Szent/ iványi, - de a gazdálkodás a régi maradt. Az volt az első dolguk, hogy t\ felemelték a fisét ősüket* I I /"re _1~J A- ,'. - uu_»Xl—.11. /