Magyar Országos Tudósító, 1936. május/1

1936-05-11 [139]

Már kezdettől fogva nagyon idegesen hallgatták a jelenvoltak Szentiványi felszólalása t, aki óriási zajban hangoztatta, hogy milyen nagy ellenszenvvel viseltetnek az ügyvédek az intézettel szemben és hogy ennek az intézetnél fennálló rendszer az oka. A szónok beszéde közben mindjobban fokozódott az izgalom, hgyhogy végülis helyeikről felugrálva, egymás hegyén-hátán tolong ak a jelenvolt ügyvédek, mind az elnöki asztal körül csoportosultak, úgyhogy az elnöki emelvényt majdnem feldöntötték. Óriási hangzavarban mondotta Szentiványi, hogy az intézet még most sem hajtotta végre a kamarának az özvegyi nyugdijak felemelésére vonatkozó-határozatát, mert a pénzt olyan helyre dugják, ahol az teljesen elvész

0 Nem lehet azt sem tűrni, - folytatta tovább Szentiványi, - hogy az állami segélyt ne a rendeltetési céljára, hanem Phönix-féle díjtartalékokba dugjál^, Olyan felfordulás keletkezett Szentiványinak ezekre a kijelentéseire, hogy az elnök sehogy sem tudta a rendet helyreállitani és megvonta a szónoktól a szót. Erre még nagyobb vihar tört ki, - Szemfényvesztés, Adták volna inkább a pénzt az özvegyeknek, - Gyalázat az intézetet a Phönix-hez hasonlitani. Ne gyanúsítson, - Ne vegyenek háznyomorékokat, Pfluj, le az elnökkel. Az ellenzéket nem engedik kritizálni, Klotürl - és ehhez hasonló kiáltások hangzottak az óriási zűrzavarban. Hosszú időn ét senki sem tudót szóhoz j ütni. Amint a zaj kissé lecsillapodott, Sternbe rg Géza szólalt fel, aki nyugalomra kérte a jelenvoltakat és azt indítványozta, hogy ha már a mai rendszert nem lehet amúgy sem fentartani, térjenek át a gazdasági életben olyan jól bevált szövetkezeti rendszerre^ P e t r ó Kálmán igazgatósági tag, az egri kemara elnöke jelentette be ezután ti. 1takozását az ellen, hogy a nyugdíjintézetet a Phönix-el hasonlíthassa össze bárki is, mert nem azért van ő társaival az igazgatóságban, hogy ott pénzt keressenek. 0 p p 1 a r Emil a házvételekről tartott magyarázó előadást és azt hangsúlyozta, hogy a házvételeknél nem lehet mindenkinek a kívánságát teljesíteni. V e k e r d y Géza szólalt fel ezután, aki ismét fokozódó lárma közben mondotta el, hogy az igazgatóság az intézetnek Sziv-utcal házát egy egész értéktelen házzal akarta elcserélni és csak az ő közbelépésére sikerült ezt a tranzakciót meghiúsítani, ízutén iámét Szentivánvi Dezső szólalt fel, . ORSZÁGOS LEVÉLTÁR - ' Kszekcíó •'. Megismételte, hogy a szakértői becslés ellenére vett az igazgatóság a Bimbó-utcában egy olyan házat, amelynek az eleje háromemeletes, a hátulja meg földszintes, Emiatt a ház miett per is van folyamatban és a vétel körüli jutalék ügyében sz igazgatóság egyezkedéai alkudozásokat folytat éa erre, valamint a rossz házakra költik a pénzt, ahelyett, hogy az özvegyek nyugdiját emelnék. Bizalmatlan az igazgatósággal szemben és azt követelte, hogy állami felügyelet alá helyezzek az intézetet. A következő vihar a tisztikari fizetés tárgyalása során keletkezett. Ka ny ere s Gyula ellenezte az igazgatóság által indítványozott ötvenszázalékos fizetésemelést, ehelyett azt ajánlotta, hogy mind9n tisztviselőnek egyformán adjanak egy évre háromezer pengő fizetést, mert az is éppen eleg tisztességes díjazás. Szóvátette azt is, hogy a járásbíróság egyik tisztviselőnője, aki egyébként az elnök unokahuga, ellenszolgáltatás nélkül vett fel díjazást az intézettől. N y á r y Béla, Baján Ferenc, vitéz Márkus László, ós M e d v i g y Gábor szóltak hozzá a fizetésemelés kérdéséhes, akik azt hangoztatt-k, hogy az intézetnek ma mér hatmillió pengő vagyona s több 1 mint egymillió pengő jövedelme van, ez: nagyon sok munkával jár, igy te-hát indokolt, hogy a titkár a jövőben is évi 4,800 p3ngo fizet hat kapjon ' és indokolt sz is, hogy az ügyész fizetését 1,600 pengőről 3,600, az el. lenőr és pénztáros fizetését pedig 3.000 p ngőre emeljék fel. I /Folytatása követkszik,/