Magyar Országos Tudósító, 1936. május/1

1936-05-08 [139]

/Elkészült a székesfőváros zárószámadása. Folytatás 1./ összesen tehát 150,552.000 pengő. Az Igazgatásnál 38.000, a pénzügynél I, 426.000, a közélelmezésnél 387.000, a közegészségnél 428.000 pengő több. let mutatkozott, a-többi ágazatnál azonban az előírásnál kevesebb folyt be. A Az adóbevételek előírás szerint a következők voltak: községi pótadó 17.3, általános kereseti adó 6.965, alkalmazottak kereseti adója 8.185, házbérkrajcár 7.417, szemétfuvarozási Illeték 3.69.1, Ingatlanvagyon átruházási Illeték 4.806, fogalmladórészededés 4.168, Italmérési Illeték 0.635, fogyasztási ad ó 11.159, városi vám 6.326, közlekedési adó 4.501, vigalmiadé 0.820, tűzoltási járulék 0,369, idegenforgalmi járulék 0.106, ebadó 0.197, hatósági dijak 0.118, összesen 76.713 millió pengő. A községi pótadónál 2.7, a házbórkrajcárnál 0.383, a szemétfuvarozási illetéknél 0.109, a forgalmladórészsedésnél 0.552, az italmérési illetéknél 0.065, a közlekedési adónál 0.10"I, a tűzoltási járuléknál 0.031 millió pengővel kevesebb folyt be az előírásnál, viszont az Ingatlanvagyonátruházási illeték 1.306, az általános kereseti adó 2.465, az alkalmazottak kereseti adója 0.135, a fogyasztási adó 0.159, a városi vám 0.026, a vigalmiadó 0.020, az Idegenforgalmi járulék 0.006, az ebadó 0.015, a hatósági dijak 0.038 millió pengő többletet eredményeztek. Az előírás kedvező alakulásával szemben a lerovás kedvezőtlenül alakult. A tényleges bevétel ugyanis 145.5 millió pengőt, a tényleges kiadás pedig 152.5 millió pengőt tett ki, vagyis a kiadás 7 millió pengővel több volt. Ez néhány az előző évből áthozott kiadási hátralék kiegyenlítéséből részben pedig abból származik, hogy a bevételek nem folytak be az előirányzott mórtékben. Mindezeknél fogva és az összes cselekvő és szenvedő tótelekre való figyelemmel a főszámvevő a költségvetési előirányzás utján megtérítendő hiányt 1,505.071 pengő 59 fillérben állapította meg. A megszüntetett közkórházi alap 17 millió pengőt meghaladó hiányával kapcsolatban rámutat a főszámvevői jelentés arra, hogy ezt a hiányt az 1931. évi zárószámadás megállapítása során vállalt kötelezettség értelmében legalább évi 3-4 millió pengővel kell törleszteni, Ezért javasolja, hogy a megfelelő összeget az 1937. évi költségvetésbe állítják be. A kölcsönpénzekből a mult évben 6.761 millió pengőt használtak fel programmszerüen. A Vízmüvek beruházásaira 1.912, a Szent Imre fürdő vásárlására 1.869, a Margithld kiszélesítésére 1.566, a balatoniut fővárosi szakaszának építésére 0.334, Iskolák építésére és átalakítása, ra 0.303, a Tabán rendezésére 0.213,élelmiszertelepi beruházásokra 0.154, városszéli telepi beruházásokra 0.110, a repülőtér költségeire 0.101 és különféle apróbb beruházásokra 0.199 millió pengő jutott. Az üzemek 1935-ben a beruházott tőke törlesztése és kamatai, üzleti felesleg és természetbeni szolgáltatások cimén együttvéve 24.26 millió pengőt juttattak a községi háztartásnak. Ha ebből a gyógyfürdők, a kenyérgyár és a lóhusüzem 1.24 millió pengős együttes vesztesegét leszámítjuk, az üzemek hozzájárulása a községi háztartáshoz tisztán 33.02 millió pengH volt a 22.06 milliós előirányzattal szemben. Az üzemek összeí kiadása 104,878.318 pengő 72 fillér volt, 2,884.267 pengő 72 fillérrel több az előirányzott összegnél, viszont bevételük 112.383.285 pengő 34 fillér volt, 4,325.364 pengő 34 fillérrel több a költségvetésben előirányzottnál. Az egyes üzemek kiadásai előírás szerint üzemenként a következők: az Elektromos Müveknél 38.179, a Gázmüveknél 32.410, a Vízmüveknél II. 083, a gyógyfürdőknél 4.060, az élelmiszerárusltó üzemnél 12.793, a kenyérgyárnál 2.377, a lóhusüzemnél 1.360, a hlrdetővállalatnál 0.761, a temetkezési intézetnél 1.855, összesen 104,878 millió pengő. Többlet mutatkozott az Elektromos Müveknél 0.806, a Gázmüveknél 1.752, a Vízmüveknél 0.071, a gyógyfürdőknél 0.446, az élelmiszerárusltó üzemnél 1.151, a Hlrdetővállalatnál 0.081. kevesbblet a kenyérgyárnál 0.406. a