Magyar Országos Tudósító, 1936. május/1

1936-05-08 [139]

Az üzemek bevételei a következők voltak: az Elektromos Müveknél 45.097, a Gázmüveknél 32,762, a Vízmüveknél 12.449, a gyógyfürdőknél 2.926, az élelmiszerárusltó üzemnél 12,799, a kenyérgyárnál 2.337, a lóshusüzemnél 1.289, a hlrdetővállalatnál 0.821, a temetkezési Intézetnél 1.903 millió pengő, összesen 112.383 millió pengő. Többlet volt az Elektromos Müveknél 2.807, a Gázmüveknél 0.687, a Vízmüveknél 1.265, a gyógyfürdőknél 0.172, az élelmiszerárusltó üzemnél 1.106, a hirdetővállalatnál 0.090. Kevesbblet mutatkozott a kenyérgyárnál 0.557, a lóhusüzetr nél 1.010 ósa temetkezési intézetnél 0,136 millió pengő. A székesfőváros összes vagyona az üzemekben fekvS vagyonnal együtt 1.527.035 millió pengő, mely a fennálló törvényes rendelkezéseknek megfelelően a közvetlen hasznot nem hajtó vagyonrészeket /iskolák, árvaházak, szeretetotthonok, stb./ ls macában foglalja, - terhe pedig 708.782 millió pengő, ehhez képest Budapest tiszta vagyona 818.253 millió pengő. /MOT/H. HÍREK -—A MAGYAR PSZICHOLÓGIAI TÁRSASÁG felolvasóülésén a gróf Apponyi Albert poliklinika előadótermében, május 9.-én, szombaton délután hat órakor Lechnitzky Gyula, az őskeresztyénség és az oxfordi csoportmozgalom vallásos tapasztalatai alapján előadást tart, A vallás legfőbb lelki es szellemi jelenségeinek magyarázata" cimmel./MOT/B. A NEP FŐVÁROSI SZERVEZETÉNEK IDEGENFORGALMI ANKÉTJA. A Nemzeti Egység Pártjának székesfővárosi szervezete Budapest fürdőügyelnek ós idegenforgalmi kérdéseinek megvitatására ankétot rendez. Az első vitaestet Z s 1 t v a y Tibor ny.miniszter, a NEP fővárosi szervezetének elnöke nyitotta meg. Hangoztatta, hogy az idegenforgalmi és fürdőügyi kérdések ma mindinkább előtérbe kerülnek, szükséges, hogy a fővárosi polgárság teljesen tájékozódjék ezekben a kérdések ben. Ebből a célból rendezik az ankétot, amelyen kiváló szakemberek adnj elő és a hallgatóság köréből felvetett minden kérdést megvitatnak. A bevezető előadást Szviezsényi Zoltán, a Központi Gyógyhelyi és Üdülőbizottság igazgatója kifejtette, hogy a múltban minden tervszerűség és célszerűség nélkül fejlődött az ddegenforgalom. Szükséges, hogy a hiányokat pótoljuk, hogy Budapest necsak divatos fővé; ros legyen, hanem állandó idegenforgalmi érték. A különböző problémák közül elsősorban a fürdők helyzetét vizsgálta. Emlékeztetett arra,hogy a mult század végén fürdőpolltlkai szempontok egyáltalában nem játszottak szerepet a város fejlesztésében; minden törekvés az volt, hogy Budapestet milliós metropolissá tegyék. Gyárközpontót teremtettek Budapestből és ezzel olyan hibát követtek el, amelyet most csak nagy nehézségekkel, fokozatosan lehet kijavítani.A fürdők megépítésekor általában nem voltak tisztában a célkitűzésekkel* A Sgéchenyl-fürdő például egy grandiózus, nagyszerűen kiképezett monumentális alkotás; lehet idegenforgalmi kuriózum, de mégsem hajt hasznot a fővárosnak. A Gellértfürdő esetében nem tudja az ember, hogy az gyógyfürdő-e, vagy luxusfürdő.Ma a Palatínusban és a Lukácsfürdőben is olyan átalakításokat végeztek, amelyek lehetővé teszik, hogy speciális gyógyfürdőkké váljanak. A Lukácsfürdőben naponként hatszáz iszappakolást adnak. Feltétlenül szüksé4 ges, hogy a gyógyfürdőket bizonyos irányban specializáljuk. A szálloda viszonyokkal foglalkozva, Szviezsényi Zoltán kiemelte, hogy nagy szállodáink mind 1914.előtt épültek, óriási appartement-rendszerekké 1, ez ma nem felel meg az utazók igényeinek. Egyéb hiá. nyok is vannak, legtöbb nagyszállónkban nincs megfelelő recepciós helyi, ség. Egyelőre csupán a legnagyobb idegenforgalmi időkben: a vásár idejéi a pünkösdi hetekben és Szent István-hetében vannak nehézségek az idege-