Magyar Országos Tudósító, 1936. április/2

1936-04-18 [138]

1. törvényszéki kiadás. Budapest, 1936. áprili3 18. — A TÁBLA KÉTJHETI FOGHÁZRA ÍTÉLTE A SCHWARTZER-SZANATÓRIUM ZSAROLÓJÁT. Friedmann István harminc kétéves állásnélküli magántisztviselő az 1933 óv októberében jelentkezett a Schwartzer-szanatóriumban és ott Sugár Albert dr. szanatóriumi igazgatónak felmutatott egy iratot, amelyben súlyos tényállítások foglaltattak a szanatóriummal kapcsolatosan, A kéziratot vitéz Gödry Gézáné állította ki, aki megelőzően a szanatórium ápoltjai közé tartozott. Gödry Gézáné irása - egyebek közt - arról szólt, hogy a Schwartzer szanatóriumban "példátlanul visszás állapotok uralkodnak." Megemlítette a kézirat, hogy a szanatórium vezetősége példának okáért megtiltotta vitéz Gödrynének azt, hogy hozzátartozóinak leveleket küldhessen ki. Állítólag kényszerzubbonnyal fenyegették meg arra az esetre, ha levelet merészelne kicsempészni; ezenfelül nem engedték meg neki, hogy rendesen tisztálkodjék s amikor fültőmirigygyulladásban megbetegedett, csak hosszas rimánkodásra küldtek hozzá egy fiatal orvost, aki a zsebéből előszedett, tehát teljességgel sterilizálatlan műszerekkel végezte el a szükséges fülvizsgálatot. Felpanaszolta a kéziratban vitéz Gödry Gézáné, hogy az ételeket piszkos tányérban szolgálták fel számára s általában a szanatóriumban a legnagyobb fokú tisztátalanság dühöng". Az ápolószemélyzet rendkívül durván bánik az ápolt betegekkel és ha emiatt a betegek panaszkodnak, a legjobb esetben altatóport, vagy injekciót adnak nekik. Sugár Albert igazgató az irat átvétele után tárgyalásba bocsátkozott F

riedmann Istvánnal, majd Friedmannt bemutatta dr. Bodor szanatóriumi igazgatónak, aki - az állástalan magánhivatalnok állítása szerint ötszáz pengőt igért neki arra az'esetre, ha elárulja, hogy voltaképpen ki vagy kik állanak e hajsza mögött, A szanatórium igazgatói Friedmannt előbb üetektivekkel akarták lefogatni, de később megelégedtek azzal, hogy zsarolás elmén bűnvádi feljelentést tettek ellene, A büntetőtörvényszéki főtárgyaláson a vádlott Friedmann István azt állitotta, hogy az iratot, kifejezetten értékesités céljából, vitéz Gödry Gétánétól kapta, A vádlott határozottan tagadta, mintha fenyegetőleg lépett volna'fel, vagy pedig a kéziratért bárkitől is egyetlen fillért is kapott volna. Ezzel szemben Sugár A

lbert dr. szanatóriumi igazgató a büntetőtörvényszéki főtárgyaláson ugy vallott, hogy hosszas alkudozás után százhúsz pengő készpénzt adott át a vádlottnak, aki erre a kéziratot minden to vábbi feltétel nélkül a rendelkezésére bocsátotta, sőt azt is garantálta, hogy a kéziratban foglaltak újságcikk formájában nem jutnak bele a sajtiba. Sugár igazgató - állítása szerint - még ezekután is tovább tárgyalt a vádlottal, aki kijelentette, hogy ujabb pénzösszeg ellenében azt Is le fogja leplezni, hogy kik állanak tulajdonképpen a hajsza mögött. A büntetőtörvónyszék a felmerült súlyos bizonyítékok alapján tényként állapította meg, hogy a vádlottnak a minden áron való pénzszerzés volt az egyetlen törekvése; ezért Friedmann István vádlottat zsarolás vétségében bűnösnek mondta ki és egyhónapi fogházbüntetéssel sújtotta. Az Ítélet meghozatalánál az elsőfokú bíróság nyomatékos sulyosbitó körülménynek vette azt, hogy a vádlott vagyon elleni büncsel elemé nyert nemrégibe n három és félévi fegyházbüntetést állott ki, A budapesti Ítélőtábla azonban bizonyos enyhítő körülményeket talált a vádlott javára, ugy hogy a bünte/téj mértékét most tizennégynapi fogházra csökkentette. /MOT/ Ky.