Magyar Országos Tudósító, 1936. április/2
1936-04-18 [138]
- ROHOUY JAN«NÉ GONDNOKSÁG ALÁ HELYEZÉSÉT A KIR. T^BLA IS ELRENDELTE. Ozv, Deutsch Ousztávné,. Deutsch Gusztáv nagyvállalkozó•özvegye - mint ismeretes - ügyvédei: Fábián Béla é$ Székely Zsigmond dr. révén tékozlás cimén gondnoksági' alá helyezési polgári pört indított leánya: Rohony Jánosné, született Deutsch Rózsi ellen. A budapesti kir. törvényszék a keresetnek több tárgyaié? és megfelelő bizonyít 0 eljárás lefolytatása után helyt adott s tényként állapította meg, hogy Rohony Jánosné - Frischmán Elek. kályhagyáros befolyása alá kerülve - 732ooo pengőt kitevő atyai örökségét csaknem teljes egészében eltékozolta. Rohony Jánosné és ügyvédei: Ulain Ferenc dr, és András Ernő dr, fellebbezése folytán az érdekea ügy a királyi tábla elé került, amelynek Bakóczy-tanácsa - több tárgyalás után - ma hirdette ki véghatározatát. Eszerint a tábla a törvényszéki Ítéletet indokainál fogva helybenhagyta; megállapította, hogy az alperes Rohonyné a saját vagyonának kezelése és felhasználása tekintetében valóban tékozló módon járt el s igy gondnokság alá helyezése a saját érdekében is feltétlenül szükséges, A kir. tábla kiemelte, hogy ennek a perhek nem volt a tárgya néhai Deutsch G usztáv hagyatéki ügyének elbírálása s igy nem tartozik enn^k a pernek a keretébe annak elbírálása., vájjon az alperes Rohonynénak fennállanak-c testvérbátyjával, Duklai Tiborral szemben bizonyos vagyonjogi igényei. A tábla csakis annak az eldöntésével foglalkozott, megfelelnek-e a valóságnak a pörben a tékozlásra vonatkozólag felhozott tényállítások s alkalmasak-e ezek a tékozlás megállapítására. A királyi tábla nagyjában és egészében helyesnek fogadta el a törvényszék ténymegállapításait, valamint az azokhoz fűzött jogi következtetéseket. A tábla megállapítása szerint is nagyfokú könnyelműség volt az alperes részéről, atyai • örökrészén ek a megállapított módon történt árubabocsátása, illetve eladása,.Rohony Jánosné a per során maga is elismerte, hogy'atyja ugy halt meg, mint hatalmas, milliós vagyon tulajdonosa s ennek ellenére minden körültekintés nélkül, esetleges büná:ádi vagy polgári pÖrök'meginditá3ának mellőzésével, aránylag csekély összegért egyszerűen átengedte örökrészét Frischmán Elek kályha gyárosnak.. Az alperes könynyelmüségét mi sem bizonyltja inkább, mint az a tény, hogy mindössze százozer pengőért volt hajlandó lemondani az őt jogosan megillető atyai örökségéről, holott ezért az örökrészért később maga Frischmán ajánlott fel számára háromszázezer pengő készpénzt. Ha az alperes- ezen az ajánlaton megfelelően gondolkozott volna, mindenesetre megakadályozhatta volna saját örökségének elherdálását, hiszen a háromszázezer pengős ajánlatból . feltétlenül látnia kellett, hogy Frischmánnak biztos értesülései vannak abban a tekintetben, hogy a várhat 0 örökség háromszázezer pengőnél jóval többre értékelhető, Frischmán Rohonyné akkori üg:/védjével kifejezettem is közölte, hogy az elhunyt Deutsch ^usztáv hagyatékának végösszegét körülbelül három és egy negyedmilli 0 pengőre értékeli,Ha Rohonyné a legcsekélyebb érdeklődést is tanúsította volna a saját ügyei iránt, akkori ügyvédjétől erről a tényről feltétlenül értesülhetett volna, de ennél fontosabbnak tartotta, hogy az országból elutazzék s igy - minthogy tartózkodási helyét sem közölte saját ügyvédjével, 'annak minden kis érlete > meghiúsult arranézve, hogy számára megfelelő informáci°t nyújthasson, Ügyvédje éppen emiatt mondott le megbízatása r°l. Az alperes R ohony Jánosnénak - állapit ja meg a továbbiakban a kir. Ítélőtábla Ítélete - egyébként is módjában állott volna, hogy Frischmán Elek kétszínű magatartása": kellően felismerje s igy a kályhagyáros közbenjárásának teljes kikapcsolásával, alkalma nyílhatott volna arra, hogy saját testvérbátyjával, I>uklai Tiborral az örökrészt illetőleg megfelelő megegyezést létesitsen, vagy esetleg eziránt közvetlenül pert indítson. Mindezek mórlegelésével a kir # tábla nem fogadhatta el Rohony Jánosnénak azt a védekezését, mintha másképpen nem juthatott volna hozzá örökségéhez, csakis a F r ischmánnak juttatott nagy anyagi áldozat árán. Tény, hogy Frischmán Elek hitelbe vásárolta meg Rohonyné örökrészét , olyan időpontban, amikor már nyilvánvaló volt az, hogy Frischmán háromszázezer pengőnél jóval nagyobb összeget fog "kipréselni tudni" Duklai Tiborb°l, Frischmán igy végeredményben semmit sem ko*káztatott, hiszen ellene ekkortájt végrehajtások; árverések'voltak folyamatban 4 igy semmiféle készpénzvagyonnal nem'rendelkezhetett. Joggal merül fel ennélfogva az a kérdés, hogy mit tett volna Frischmári abban az esetben, ha a Duklaival felvett tárgyalásai nem vezetnek eredmén7/re. Egyáltalán nem valószínű, hogy Frischmán ebben az esetben is ki tudta volna fizetni Rohonynénak a megígért háromszázezer pengőt, /i'nlvh.lrriV-/ K-T. sl 1
