Magyar Országos Tudósító, 1936. április/2
1936-04-18 [138]
HÍREK —MEGHALT WELTNER JAKAB ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ. Weltner Jakab országgyűlési kéviselő, szocialista politikus és Író, a. Zsidó-korház belgyógyászati pavi Ilonjában szombaton éjjel 11 óra 10 perckor meghalt, Welt- . ner Jakab jelentős szerepet játszott a magyar munkásj történetében, Buda- iGfil pesten 1873. deoember 6-én született, árvaházban nevelkedett. Asztalos- 4 " / tancíc' volt és már ebben az időben megkezdte az önképzés munkáját. Sokat olvasott és tanult. Fölszabadulása után a famunkások szakmai mozgalmaiban szerepelt. Emiatt megrendszabályozták és kénytelen volt külföldre menni. Megismerte a nyugateurópai munkás-mozgalmakat, Amikor visszatérhetett az országba, vezetőségi tagja lett az asztalosok szakegyletének, majd titkára a famunkások szakosztályának. Korán jutott a szociáldemokrata mozgalom vezetői közé. 1898-ban párttitkár lett és a századforduló éta tagja a párt vezetőségének^ Részt^vett az Országos Munkásblztosltó Pénztár megalapításában ós később igazgatásában is, 1907-től részben az állami Munkásbiztositó Hivatal megbízásából, részben pártkiküldetésben megfordult Európa minden államában, Amerikában is 0 1909-ben a Népszava helyettes szerkesztője lett. Egymásután jelentek meg az időszerű politikai kérdések-, ről és a munkáskövetelésekről irott röpiratai. Vezérszónoka volt a pártkongresszusoknak és .a népgyűlés éknek. Éles, a Tisza kormányzatot támadó cikkei miatt két Ízben is 'V\éeket töltött a pozsonyi államfogházban. 1917ben a szociáldemokrata párt egyik megbízottja volt a stockholmi békeértekezleten. 1918-ban tagja lett a Nemzeti Tanácsnak. Amikor Garami Ernő miniszter lett, átvette a Népszava szerkesztését. Egyike volt azoknak, akik a szociáldemokrata párt részéről a gyűjtőfogházban aláirtak a plattformot Kun Béláékkal, A Tanácsköztársaság ideje alatt nem vállalt hivatalt. Az Újságírók Szakszervezetének elnöke lett. Elitélte a bolsevisták terrorját, összeütközései voltak a népbiztosokkal, de tiltakozásai nem jelenthettek változást, A proletárdiktatúra «i után Bécsbe menekült, ahol bólyegkereskedéssel és alkalmi üzletekkel foglalkozott, majd Prágába, végül pedig Amerikába emigrált, 1924-ben visszatért Magyarországra és a bírósági el-^ járás rendelkezésére bocsájtotta magát* Újból átvette a Népszava szerkesztését, és annak ' V •: ez év eledéig szerkesztője maradt. Rövid M ideig tqgj a volt a főváros törvényhatósági bizottságának. Budapesten az északi kerületben 1931-ben kapott elsőizben a szocialista párt listáján mandátumot. Azóta is tagja volt a Képviselőháznak. Gyakran f agla^oz-"''* tattá a Házat szociális és munkás ügyi kérdésekről mondott és külpolitikai vonatkozsáu felszólalásaival és interpellációival. Képviselőházi utódja az északi kerületben Kertész Miklós, a magyarországi Magántisztviselők Országos Szövetségének vezetője lesz, aki az észkkl kerületben már volt képviselő, Weltner szociálpolitikai ós gazdasági téren s záleskörü lrdéalmi munkásságot fejtett ki. Első könyve 1901-ben jelent meg. Pontosabb munkaál: A gazdasági harc, a német birodalom, a Cár birodalma, Szerbia és a szerbek, Törtökország és Egyiptom, a szociáldemokrata párt és a béke. Legismertebb müvei! "Milliók egy miatt" és a "Forradalom, bolsevizmus emigráció" Ezekben politikai pályájának visszaemlékezésált irta meg. Számos forditása jelent megPasser, Marx^ Llssagaray, Kautsky, munkáiból. Állandó munkatársa volt a " Szoc lállzmus 1, és Munkásügyi Szemle" clmü folyóiratoknak, de dolgozott más orgánumokba is. Hosszú ideig szerkesztette a famunkások szaklapját. Weltner hashártyamlrÍgy és májrákban szenvedett. Rövidldeig Balatonfüreden keresett enyhülést, két hónapja a Zsl&Ó-korházoan ápolták, ahol április 16-án megoperálták, a kór azonban elhatalmasodott szervezetén és az orvosok bem tudták megmenteni sz életnek. Weltner Jakab mindig a szociáldemokrata á párt mérsékelt irányzatához tartozott, Vele a magyar munkásmozgalom úgynevezett nagy garnitúrájának nemzetközileg is ismert utolsó tagja dőlt ki az élők sorából./MOT/B -A A
