Magyar Országos Tudósító, 1936. április/2

1936-04-30 [138]

FRANCIA PUBLICISTA ELŐADÁSA EGYIPTOMRÓL ES A FűLKŐZI TENGERRŐL, Maurica P e r n o t kiváló francia közíró csütörtökön este a Nouvelle Revue de Hongrie társaság meghívására, a képviselőház delegációs termében nagysr>mu előkelő hallgatóság előtt igen érdekes előadást tartott Egyiptomról és a Földközi-tengeri helyzetről, A hcllgat°ság soraiban jelen voltak Gratz Gusztáv es Lukács György v

6 miniszterek, gróf Zichy István, béró ázalay G bor, gróf Apponyi Albertné, báró Kornfald Móricz, Maugras budapesti francia követ, Beauverger frtncia követségi titkár, De Lalaing gróf budapesti belga követ, Gömöry-Laiml László miniszteri tanácsos és sok más előkelőség. Gróf Teleki Pál üdvözölte az előadót, aki Keletnek e.gy ik legkiválóbb ismerője es Magyarország régi barátja, Máurice Psrnct előadása bevezetésében elmondotta, hogy 1909-ben j irá először Egyiptomban a keresztény archeológusoknak Kairóban tartott kongresszusán

0 A nagygyűlésen akkor egy rendkívül intelligan európai látókörű egyiptomi herceg elnökölt; a söbbi Fuad király, Az előadó kegyel.tes szavakkal emlékezett me

; a napokban = lhunyt Fuad királyról, aki - úgymond - rendkívül nagy szolgálatot tett hazájának ós a civilizációnak, mindent megtett a tudományok fejleszt-.se erdeke ben. Az előadó kifejtette a továbbiak során, hogy 1909-ben nyugalom volt Egyiptomban^ legutóbbi/mult év eleji egyiptomi utazása alkelm• vei teljesen megváltozott állapotokat táléit, .Egyiptomot katonaság szállta meg, mindenütt háborús előkészületek folytak;, As angol-olasz viszony elmérgesedése következm-nyekképpen szállották meg az angolok Egyiptomot, A lakosság eleinte ezeket az intézkedéseket szivesen fogadta, mert videimének biztosítását látta bennük, de később falvetődött a kérdés, hogy az angol hadsereg ugyanakkor nem azért államesozikrEgyiptomban, hogy fékent-rtsa a, nemzeti erőkot. A néma bizalmatlanság orsz -gos elégedetlenségben tört ki. Az egyiptomiak azt mondottak: az angoloknak szükségük van Egyiptomra, hogy megvédjék erdekeiket a Földközi-tengeren, de az egyiptomi? k megnyerósénsk ára az orsz-g teljes függetlensége

0 Az olasz»otiop há ború kitörésekor az angolok és egyiptomiak is azt gondolták, hogy a háborúval ke pcsol, t osan javithe tnak egymással szembeni helyz=tükön

0 Pernot ezután rövid visszapillantást vetett Ecgyiptom le utóbbi törtenetére. A Világháború kitörésekor Egyiptom anglia protektorátus alá került, ez azonban nem szűnt meg a háborúval^ bármennyire tiltakoztak is ogyiptorju részről a. béke értekezlet idején, A meg nem szüno hEgyiptom tiltakozások eredményárképpen az ország 1922-ben alkotmányt kapott, de csak feltetelekhez kötött függetlenséget, A 80^-ban analfáa&r^z g nem sokra ment az európai politikai berendezkedéseinkéi,a p rtok között állandóak az ellentétek^ az arős nemzeti mozgalom az angolok alól való felszabadulásért küzd, Az alkotmányt többször módosították. A legutóbbi zavargások folytán, amelyeket az európai sajtó erősen túlozott^ visszaállítottak az e redeti alkotmányt es a jövó hónapban kerül sor u^j választásra,-. Minden politikai eredmény a királyi palota, a pártok vezetősége és az angol vezetők közötti kulisszák mögötti tárgyalásokon dől el

0 Az egyiptomi büszke intelligens el- s kirtikai érzékkel megáldott gajta, de folyton egyenetlenkedő, mint egy keleti közmondás mondja: csak abban értekek egyet, hogy nem tudnak egyetértenie Az előadó a továbbiakban ismertette ez Egyiptomban levő külföldiek helyzetét. A; »• külföldieknek ott külön bírósaguk és kiváltságos adófizetési rendszerük van. Az előadó véleménye szerint az Anglia es Egyiptom között lévő megoldatlan kérdés valószínül ág olyan szövetségi szerződés magkötésével intézik majd el, mint az angol-irák szerződés, Peamot előadása második részében a Fölközi-tengeri helyzettel foglalkozott, Vázolta, hogy az európai nagyhatalmak miként szerezték meg / ottani gyarmataikat, miként alakult ki az angol hegemónia s hogy az angolok milyen nagy veszélyt latnak hatalmi helyzetük szempontjából a fasiszta újjáébred sben. /Folytat; sa köv-•tkezik,/