Magyar Országos Tudósító, 1936. április/2
1936-04-29 [138]
a ± ti o x\ -.-„KEMPELEN FARKAS SZERÉÉ A VAKOK ÁLTALÁNOS OKTATÁSÁNAK MEGINDÍTÁSÁBAN. Kempelen Farkasnak, a beszélőgép és az önműködő sakkgép feltalálójának a vakok oktatása terén kifejtett, korszakos jelentőségü munkásságát eddig a szakkörök nem ismerték. Kempelen 1779-ben irni és olvasni tanította Párad is Mária Terézia vak koncerténekesnőt és zeneszerzőnőt, Mária Terézia királynő kereszt leány át és számára olyan irókés züléket szerkesztett, hogy a művésznő irás helyett gondolatait nyomtatott betűkkel vethette papírra,, A vak művésznő ezután ezzel a készülékkel levelezett barátaival és ismerőseivel,, Első levelét 1779. július havában Kempelen Farkashoz inaézte és hálás szavakkal köszönte meg benne, hogy jeles találmányával boldoggá tette és mintegy uj érzékkel ruházta fel. De Kempelen oktatta Párad ist más készségekre is, amelyekkel vakságát elviselhetőbbé tette, Igy többek között az úgynevezett szúrt Írást is megtanította Párad isnak, amelyet a vakok tapintással olvasnak, s amelyet a látók is el tudnak olvasni. 1784-ben Paradis Mária Terézia zenei körútja alkalmával ezeket a segédeszközöket és tanmódszereket Hauy Bálint párisi pedagógus is megismerte, aki a vakok rendszeres iskoláztatásának a megalapítója, Hauy 1786-ban alapította meg első tanintézetét vakok oktatására és intézetében a tanitást Kempelen módszerei alapján kezdte meg. A XVIII 0 század végén egykori források alapján megállapithatólag a vakok oktatása világszerte Kempelen módszerei szerint indult meg. Kempelen különösen Hauy révén az egész müveit világ figyelmét felhivta a vakok ügyére^ s a vakok oktatásában felmutatott eredményeivel megindította az általános oktatást és megalapította az első tanintézetet« Legnagyobb érdeme azonban, hogy első volt, aki bevezette a vakok oktatásában a betünyomtatást, a látók számára szolgáló színes /fekete/ slknyomást. Kempelen adott nyomdai betűket a vakok kezébe és megtanította tanítványait a szedésre és a nyomtatásra is, Ilyen eredményeket előtte senki sem ért el. Kempelen munkája nyitotta meg a vakok előtt a könyvnyomtatás lehetőségét, s az ő Írógépnek nevezett kézisajtója vezette ró Hauy-t a színtelen dombornyomás /relief/ gondolatára,, Kempelen munkássága a magyar gyógypedagógia egyik ékköve és az utókornak a kötelessége, hogy Kempelennek olyan emléket állítson a vakok oktatásának történetében, amely őt ezen a területen végzett munkásságánál fogva megilleti. /MOT/B FŐVÁROS .KÖZLEKEDÉSI KERESKEDELMI ÉS IPARI SZaKBIZOT T3ÁG ÜLÉSE. A főváros Közlekbfesi Szakbizottsága e hó 29-en, szerdán délután fél 5 órakor Llber Endre alpolgármester elnöklésével tartotta ülését, amelynek legfontosabb pontja a főváros közlekedési vállalatai nyári menetrendjének megállapítása volt, azon kívül még a létesítendő kisipari kiviteli intézet részére kér 15.000 pengő hozzájárulást. Sz utóbbi ponthoz Nagy Antal, a Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke és törvényhatósági bizottsági tag szólott hozz éo Elsősorban rámutatott arra, hogy a magyar kisipar készltmányal olyanok, amelyekkel a külföldön ls sikereket lehetne elérni, ha meg volnának a megfelelő eszközök arra, hogy ezek exportra kerülhessenek. Hivatkozott azokra az eredményekre, amelyeket az asztaloslpar Angliában ás Olaszországban elért az asztalos Iparon kivül azonban a magyar^ kerámiaii gy ármány ok, úgyszintén a magyar cipészek kászitmányel . L Ikerre számíthatnának. A működés megindításához az előzetes számítások szerint körülbelül 45=000 pengőre lenne szükség, amelyet három egyenlő részletben a lereskedelmi Kamira az állam és a főváros adnának* Magyar Miklós örömmel üdvözölte ezt a kezdeményezést,az emiitett 45„000 pengőnyl tőkét azonban kevésnek találja, Kövesligety Miklós megfelelő hitelkeret kiépítését tartja szükségesneko Lévay Sándor a magaVészéről sz Ívesen hozzájárul a kért támogatás megadásához, de azt kiv'anja, hogy a munkások szakmai szövetkezete is abban képviseletet nyerjen. Gyulay Tibor, a Kereskedelem és Iparkamara főtitkára rámutatott arra, hogy a kamara teljes aparátusát fogja az uj intézmény rendelkezésére bocsájtani, aminek következtében a 45 a 000 pengőnyi tőke tulajdonkénen csak piackutatásra és a ke zd e 11 munkák me g 1 nd 11 ás ár a s zo lg ál. Oi «MG0S L/FöJ^fc. köv./ K szekció <&-T-J
