Magyar Országos Tudósító, 1936. április/2

1936-04-24 [138]

_-- FEGYHÁZBÜNTETÉSRE ÍTÉLTÉK A SIEMENS SCHUCKERT MÜVEK KASSZÁJÁNAK KIFOSZTÓ JÁT. Március lö-ről 11-ére virradó éjszaka betörök jártak a Teréz-körut 36, "számú házban. A tettesek hamis kulccaol felnyitották a ház lozárt kapuját, majd az első emeletre mentek, ahol feltörték a Siemens Schuckerfc müvek Villamossági r.t. irodahelyiségének ajtaját, melyen keresztül a vállalat pénztárszobájába jutottak, A betörök megfúrták a részvénytársaság Worthoim kasszáját, az acélpúncél-ajtót kibontották és a kasszából 691o pengőt, 8o5 cseh koronát, 172 dinárt, 2o 3vájci frankot, 11 dollárt, 356 osztrák schillinget, 22 bolga frankot.elloptak, A rendoraég néhány nappal utóbb elfogta a büuöröket s a királyi ügyészség Borbély József kereskedősegéd. Erős Albert kere3kodőaegód és Baji István villanyszerelő, valamint Keresztényi Pál ellen lopás büntette miatt vádat emelt, de megvádolta Erős Ferenc kereskedősegédet e\ ErŐ3 Lajoa hontoaSOgéddt ia orgazdaság bűntetté véli A bűnügyet ma'tárgya?ta a büntetőtörvényszék Schadl Ernő dr, tanácselnök vezetésével. Borbély József és Erős Albert beismerték, hogy Ők törtok'be a Slemon3'Schuckert müvekhez, Baji István azonban tagadta bűnösségét^' hangoztatta, hogy nem vott részt a betöréabon. Koreaztényl Pál azintén tagadta, hogy a két betörőnek segitaégéro lott volna. Iröa Forenc éa Erős Lajos nem ismerték ol. hogy a testvérük által rájuk biz ott pénzről tudták, hogy lopásból származik. A bizonyító si.járás lofblytatása, éa a petoboazédek elhangzása után a törvényszók Borbély Józsefot kétévi és kéthónapi fegyházra, Erőa Albertet egyévi és nyolchónapi börtönre Ítélte lopás bűntettéért, a többi vádlottat azonban bizonyíték hiányában fölmentette. Az itólot ollón ugy a királyi ügyész,.mint az elitéit vádlottak fellebbezést jolontottok bc./MÖT/ P. .. KELL-E NYÁRON KÖZPONTI FŰTÉSI DIJAT FIZETNI? Molnár Mihály, .a Textilgyárosok Országos Szövetségének titkára négyszobás lakást bérelt az Akadémia-utca 5. számú házban a Römer I, ós társa háztulajdonostól, ;A bérleti szerződésben ugy állapodtak meg, hogy az évi bér 21oo pengő, azonkívül fizet a bérlő 42o pengő központi fűtési dijat is, . Molnár 1934 novemberben beköltözött a lakásba, azonban a bérletet felmondta 1935 májusára. Amikor ki akart költözni, a háztulajdonos 21o pengő köz ponti fűtési dij hátralékot követelt tőle, mint az 1935 május 1-től esedékes félévi központi fűtési dijat. Molnár ezt nem akarta megfizetni, azt mondván, hogy kiköltözése után nem tartozik fűtési dijat fizetni. A központi dij kérdése ezukután perre került és a központi kir, járásbiréságon Kolb járásbiró Molnárt a 21o pengő megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolásában kimondja, hogy a 42o pengőben megállapított központi fűtési dij egységes dij és a bérlő, aki télen át élvezte a fűtést, az egészévi dijat akkor is tartozik megfizetni, ha csak félesztendeig volt is a bérletben. Az itélet ellen dr. *ongrácz Jenő ügyvéd ^olnár képviseletében fellebbezéssel élt. A fellebbezést ma tárgyalta a budapesti királyi törvényszék fellebbezési tanácsa Ederer József elnöklete alatt. A kir. törvényszék az elsőbiréság Ítéletét megváltoztatta és a háztulajdonost a központi fűtési dij iránt támasztott igényével elutasította. Az itélet érdekes indokolása kimondotta, hogy a fennáll

0 kormányrendelet értelmében a bérlő nem csak a házbért, hanem a mellékjárulékokat is, igy a központi fűtés diját is jogosult havi részletekben fizetni. Molnár a bérrel egyidejűleg havonként fizette a központi fűtés esedékes diját is. Minthogy kiköltözése utói házbér esedékessé nem válik, tehát nem válik esedékessé annak járuléka, a központi fűtési dij sem. Egyébként sincs jogszabály, amely a bérlőt arra kötelezné,, hogy kiköltözése után is fizesse a központi fűtés diját. Az itélet jogerős. /MOT/ P,