Magyar Országos Tudósító, 1936. április/1

1936-04-04 [137]

/A BUDAPESTI REFORMÁTUSOK VIRÁGVASÁRNAPI NAGYGYŰLÉSE. Folytatás 1./ - Minden tiszta érzés, minden szép, nemes, nagyszerű, ami az életnek tartalmat ád, isteni eredetű, - hangoztatta tovább Tusnádi Hagy András, - nehéz sorsunkban mefecanultuk, hogyha Igazán élni akarunk, Isten szövetségére kell móltókká lennünk. Csak néhány napja olvastam a nemet nép vezérétől a következő mélyen megragadó szavakat: a német nép sulyoB szenvedések Idején megtanult Imádkozni, nehéz óráinkban most ls Istenhez fordulunk, kérjük, adjon nekünk erőt állani a harcot né«plink igazáért, békéjéért és szabadságáért... Ml ls csak azt kérjük a Mmdenhatótól, engedje meg nekünk, hogy Hozzá fordulhassunk és erőt kérhessünk tőle. ígérjük ás fogadjuk, hoey igyekezünk méltók lenni Isten kegyelmére és Őseink példájára, boldogan áldozzuk fel tehetségünket és mimagunkat ls. Az éljenzéssel fogadott gondnok-elnöki megnyitó után, Szabó Imre, a gyűlés esperes-elnökének javaslatára a kongresszus a következő szövegű hódolótáviratot intézte vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzóhoz: "A budapesti református híveknek a Pesti Vigadóban tartott virágvasárnapi nagygyűlése Főméit óságodat, az első magyar embert, hitünk és egyházunk hü fiát hódolattal üdvözli." npeyx™*,^ * Dörgő éljenzéssel fogadták a bejelentést. UIOZAGOSLEVÉLTÁR K. szekció, Kálvin négyszázéves Instltutlo-jaról ünnepélyes deklarációt terjesztett elő most V 1 c t o r János dr. v. teológiai taná^, belső llpót-terézváros 1 lelkipásztor. A reformátor alapvető teológiai müvének - úgymond a deklaráció - felmérhetetlen a jelentősége a magyar életre is, vih^rállóvá edzette még gazdasági és politikai tekintetben ls a magyar nemzetet. Csodáljuk ebben az alkotásban Isten teremtő géniuszának remekét, Kálvin az "Instafcutlo" megírásakor; huszonhat éves korában csodálatos tökóletessébgel tudta összefoglalni a milliók lelkében élő hitet. Az evangéliumi Igazság páratlan értékű fegyvertára ez, amely egy szertehulló világban biztos útmutatóvá lett. Hálásan emlékezünk meg arról, hogy a magyar reformáció kezdetei óta mennyi világosság ós biztatás áradt belőle magyar szivekbe, ünnepélyes fogadást teszünk, hogy azokat a lelki javakat, amelyeket az előttünk Járt nemzedékek ebből a könyvből nyertek, mi ls megőrizzük ós e müvet maradandó becsben fogjuk megtartani, nem ugy mint megszáradt emléket, hanem mint termő energia, forrást. Mi sem akarunk megelégedni olyan vallásossággal, amely szokásokon és hagyományokon való kegyeletes csüggés, intézmények szolgálata csupán, hanem közvetlen kapcsolatban akarunk állani az élő Istennel. - Ugyanilyen el nem hervadható érték az a gyengéd testvéri felelősségérzet, amely az emberi sokaságok segítségére igyekszik lenni e mü által, Örök értéknek érezzük az Isten dicsőségéért égő szenvedélyt, amely Kálvin e munkájában ls megnyilatkozik, féltékenyen őrködni akarunk az anyaszentegyház folyton megújuló reformációja felett... Megemlékezett még Vlctor János dr. az Institutio magyar fordítóiról, s igy végezte: "ígérjük, hogy e müvet ezután sem fogjuk elfeledni és porosodni' hagyni" . Meghatóut egyhangúsággal ünnepelték a deklarációt, majd a budai Baár-Madas leányllceum énekkara, Tatárné Szekeres Ida vezetésével Harmath Arturwf&le •• zsoltár-kompozició* ós egy Gumpelzhelmerkórust adott elő. A nagygyűlés főtémája került ezután napirendre: a vallásos nevelés kérdése a csa 1 á

dban, lskólában és egyházban. Az elso~eÍŐadó, B u dal Gergely dr. teológiai akadémiai tanár, a budapesti református vallástanltó-testület elnöke elmondotta, hogy Budapest tizenhatezer református gyermekét százhúsz hitoktató tanítja. "A vallástanítás jelentősége az utóbbi évtizedekben erősen megnőtt akkor, amikor vannak államok,, amelyek a nemzet ós az Isten elleni harcot programjukká teszik* De elvehetnek tőlünk minden fegyvert, az élő Istent és az 0 Evangéliumát nem vehetik el és ha Istennel vagyunk, \}i akkor mindig többségben leszünk a vl lágon." /Folytatása következik./