Magyar Országos Tudósító, 1936. április/1
1936-04-04 [137]
EGYHÁZI HÍREK /A BUDAPESTI REFORMÁTUSOK VIRÁGVáSÁRNAPI NAGYGYŰLÉSE, Folytatás 2./ - Jól berendezett és becsülettel végzett vallástanítás: nemzeti Ugy, folytatta Budai Gergely dr, professzor, - a vallásoktatás pedig mindenki munkája. Az előadó vázolta a vallásoktatás külső és belső fejlődését és a továbbiakban nagy magasztalással szólt az állam és a székesfőváros segítségéről és emelkedett hangon köszöntette a jubiláló Soll Deo Glória Szövetség Budapesten összegyűlt jubiláris konferenciáját, C s a n á d y Györgyné a Rádió rendelőjének felesége -y .budapesti vallásoktatónő a gyermeknek a családban folyó vallásos nevelését fejtegette áttüzesedett : lelkesedés s'eT'ás^Tueglepő előadói készséggel^ Az élettől - úgymond - mindenki többet kap, mint amennyit megérdemel, de mindenki többre vágyik, mint amennyit kap 4 Minden reményünk a gyermek, fel akarjuk készíteni győzelemre abban a harcban, amelyben a felnőttek vesztesek maradtak... Mi, hitoktatókÁvdhatunk' legőszintébb feleletet arra a kérdésre, vájjon elegendő-e a mái testi és értelmi neve* lés? A mai, túlzsúfolt tanulmányi módszerek mellett a gyermek összeroskad, a mai negyven-ötven gyermekes osztályokban egyéni nevelést nem lehet folytatni? - szomorú meggyőződéssel mondom, hogy az elfásult lelkű, koravén gyermek vádja elsősorban szól olyan szülők ellen, akik elfelejtik, hogy minden összeroppanásunknak, csatavesztésünknek nem az anyagi erők hiánya volt az oka, hanem az Isten ismeretének elégtelensége, - mert felőrölte minden erőnket a pénzért való hajsza-, Legfontosabb tehát a gyermek hitéletének elmélyítése, alázatosan tűrni, jót cselekedni, Istenben blznl és magát reábízni: erre mutassanak a szülők példát a gyermeknek, A gyermek utálja a nagyképű frázisokat, - a Szentírás is egyszerű szavakkal ád felvilágosítást a lelki-testi ember és közösségi ember minden töprengésére. A kiváló költő: J é k e 1 y /Áprlly/ Lajos mint a budai Baár-Madas intézet igazgatója szólt harmadikul a nevelés 1 skolal vonatkozásairól. Van-e okunk nyugodtnak lenni az uj világ küszöbén, nagyobb-e gyermekeink életrevalósága? - vetette fel a kérdést Jékely-Áprlly Lajos. Mindig éreztem - Így felel ~, hogy a magyar kálvinista diák, bármely pontjára vetődött is a világnak, mindig megállotta a helyét, - a leiekben, ha puritánság is a fővonása, mindig misztérium és erő van» Olyan egyéniségei, mint Arany János, a legfinomabb telj ességig tudott a kálvinizmus kitermelni önmagából és az élettékosló Ady Endrfc is, verseinek kálvinista reminiszcenciáiban nemcsak környezet-vonásokat;, gyermekkori emlékeket csendít meg, hanem gyökerekig visszafutó hagyományt és kálvinista lé lek-misztériumot éreztet* Ama annyiszor emlegetett j ; minőségi ember" annyi, mint több lélek, - csak a mélyebb hit, nagyobb^ultura, a tisztább, népi jellem erejétől jöhet a megmentés és a megtart ás „ Hogy magyarnak és kálvinistának lenni egyet jelent, sehol végzetesebb erejű igazsággá nem vált, mint itt, Budapesten. Történelem-sujtotta kis népeknek egy fegyverük van: hinni és tudni, ezt üzeni .apácai Cseri János hazájából a sok százados kollégium* Uj világ születik és ehhez evangéliumi lélekre: erős és bátor lelkekre van szükség* Hadd árassza Kálvin nágyszázáve élő lelke belénk régi hagyományoknak önbírálatból fakadó szent elégedetlenségét, amel«*j a jövő útját mindig járhatóan előkészitette t Az elhangzott három előadás "összefoglalásául" Rav asz L ászló püs pök ünnepi beszéde következett: - Gyermek és Virágvasárnap között van valami örök kapcsolat, árnyékban ás napsugárban, aggodalomban ás Ígéretben ls, - kezdte Ravasz püspök. A gyermek kincs es felelősség, Isten legnagyoob ajándéka,, nem vívmány, nem siker, nem jutalom és nem büntetés; felülről jövő'és Ingyenkapott ajándék, minden titokzatosságával és értékével együtt. A h legnagyobb ajándék, mert életem célja telik ki és telik meg benne, nem / apám és anyám áz életem cé3.ja, a hitvesem csak társam- - a gyermekem a ) rendeltetésem, ORSZÁGOS LEVÉLTÁR / Po lytatása következik./ ^ r K szekció g£
