Magyar Országos Tudósító, 1936. április/1

1936-04-01 [137]

1. törvényszéki kiadás. Budapest, 1936. április 1. A TÁBLA IS FELMENTETTE AZ ORVOST ÉS A RENDŐRT A EPONDATLAN EMBERÖLÉS VÉTSÉGÉNEK VÁDJA ALÓL. Csapó György rendőrtörzsőrmester éveken át jóbarátságban volt Csinger Erzsébet gyári munkásleánnyal. Varga Kálmán elmegyógyintézeti alkalmazott barátjuk állítólagos ajánlatára és tanácsára együtt felkeresték dr. Frltsch Albert lipótmezei elmegyógyintézeti orvost. Az orvos állitólag kisebb mű­tétet végzett a leányon, aki néhány hét múlva, általános vérmérgezésben elhunyt. A budapesti királyi ügyészség gondatlansággal előidézett ember­ölés vétségének vádja cimén vádiratot adott ki az ügyből kifolyólag mind a három férfi-szereplő ellen, akik közül Fritsch Albert dr.-t mint tettest, Csapó György rendőrtörzsőrmestert, mint bünsegédi bűnrészest, Varga Kál­mán elmegyógyintézeti alkalmazottat podig, mint felbujtót vádolta meg. A büntetőtörvényszéki főtárgyaláson mind a három vádlott tagad­ta bűnösségét; az orvos hangoztatta, hogy a szerencsétlenül járt leány tu­lajdonképpen önmütétet végzett s igy az ő érdekében kellett a rosszul meg­kezdett operációt befejezni. Á törvényszéki orvosszakértő, majd az Igaz­ságügyi Orvosi Tanács egybehangzó szakvéleménye szerint az elhunyt nő su ­lyosan beteg volt; másrészről pedig az orvos által adott csillapító injek­ciók semmi esetre sem járultak hozzá az éltalános szepszis kifejlődéséhez. Az orvosi tudomány mai állása szerint olyan esetben, amilyent a vádlott orvos hangoztat és amilyen egyébként is könnyen előfordulhatott, - való­ban indokolt és szokásos a rosszul megkezdett műtét szakszerű bevégzése. Mindezek figyelembe vétele mellett a büntető törvényszék tény ként állapította meg, hogy semmiféle bizonyiték sem merült fel arra vo nat ­kozólag, mintha a vádlottakat, elsősorban t err.ész ete sen az orvost, az eset­tel kapcsolatosan bármiféle mulasztás, vagy gondatlanság terhelné. Ezért az elsőfokú biróság Fritsch Albert dr.-t, Csapó Györgyöt és Varga Kálmánt az ellenük emelt vád . alól felmentette. Az érdekes ügy fellebbezés folytán ak irályi tábla KálÜry-taná­csa elé korült s itt Auer György dr. kir. föügyészhelyettes, valamint Sán­dor László dr. védő felszólalása után a felmentő Ítéletet az egész vonal­ion helybenhagyták. A közvádié a felmentő Ítélettel szemben semmiségi pa­naszt jelentett be a királyi kúriához, /MOT/Ky, POLGÁRI PÖR A MOULIN ROUGE ÁTVÉTELE MIATT. Meisler Sándor budapesti lakos polgári port inditott Flaschner Ernő, a Moulin Rouge cimü mulatóhelyiség tulajdonosa ellen, akin 27,ooo pengős hátralékos vételárat követelt, Meisler Sándor felperes keresetében elő­adta, hogy ezt a követelést tulajdonképpen Szilárd Sándor nevü barátja ós volt üzlettársa engedményezte reá. Amikor ugyanis a mulató, hangoztat­ta a továbbiakban a felperes, évekkel ezelőtt válságba jutott, Szilárd akkoriban felkinálta Flaschneréknek, hogy a mulatóhelyiséget az azidősze­rinti tulajdonos negbizásából átengedi 4o.ooo pengő vételárért. Flaschner az ajánlatot álliéólag elfogadta, sőt Szilárdaknak ki is fizetett 13,ooo pongőt, a jelenlegi per tárgyává tett 27.ooo pengővel azonban adós maradt, - Flaschner Ernő ezzel szemben azt állitotta, hogy a törvényes és szabá­lyos utan jutott a mulatóhely birtokába, sohasem tárgyalt sem Szilárddal, sem Meislerrel, soha senkinek sen kínált fel"lelépési vagy egyéb dijakat , - A törvényszék a felperes keresetét aiaon a cinen utasitotta el, mert a tanúvallomások ingadozók, megbízhatatlanok, eltérők voltak. - A tábla az elutasító Ítéletet helybenhagyta s most a királyi kúria Ternovszky-taná­csa jogerőre emelte. /MOT/ Ky c

Next

/
Thumbnails
Contents