Magyar Országos Tudósító, 1936. március/2

1936-03-16 [136]

H 1 n Ül A /A Nemzeti Szinház Paulay Ede-emlékünnepe.Folytatás 1./ az előadás. Megható epizódokkal hozta közelebb a nagy művésznő néhai Paulay Ede egyéniségét, megemlékezett a kiváló és még ma is élő tagokról is s néhány derűs jelenet könnyeket csalt a jelenlevők, de különösen az arra a korra még kitűnően emlékező egykori művészek szemébe. A Kamóliás hölgy bemutatójára készültek, ő Márkus EmiHa játszotta a főszerepet, ^amikor a mindenki által igazán szeretett ós ugyanakkor tisztelt igazgató már súlyos beteg volt és nemsokára itt is hagyta örökre a Nemzeti Színházat, Özvegy Paulay Edéne es Ceruttiné sírva köszönték meg Márkus Emiliának a megható visszaemlékező szavakét, amelyek közben nemcsak a régi művészek, de az ujak kezében is felvillant a fehér kendő, tízzel a kegyeletes emlékünnepsóg véget ért, a szinház tagjai a régi gárda képviselőivel testületileg kivonultak

a

Kerepesi-temetőbe és koszorút helyezlek Paulay Ede sirjára,/MOT/Sy, /A Petőfi Társasig ünnepélyJS nagygyűlése. Folytatás 3.,/ az elnöklő Pékár Gyula átnyújtotta s nagydíjat jelképező s Lux Elek szobr\sznÜvcs2 'Ital koszi te i:t plakettet L Iz'ir Bélának ás Szász Károlynak, c. nagydij idei k'it nyertesének. A továbbiak során Kornis Gyula, a társaság tiszteleti tagja székfoglaló előad'.'st tartott "Petőfi pesszimizmusa" címmel. Többek között az fejtegette, hogy Petőfi lelket a fájdalmak iránt való m-gy fogékonysága és ingerlékenysége különösen hajlamossá tette az értelmi pesszimizmusra. Fokozotr. önérzeté, tehetségének fölényes tudata, az embereknek vele szemben tapintatlannak, sőt rosszindulatúnak érzett bánásmódja, bírálóinak meg nem értő, sőt gyűlölködő modora hamar belehajtja az etilcai pesszimizmusba. Süt aztán csakhrmar beleveti ti a történelembe is: a magyarság és az emberiség múltját ás jelenét a képzeletétől megraizolt ideális társadalmi állapothoz mérten merőben sivárnak látja. Történetfilozófiai pesszimizmusa azonban kevésbé vonatkozik a jövőre: hisz a történeti fejlődós haladó irányában, a jövőre nézve meliorista* A metafizikai pesszimizmusig vllágfelfogása sohasem sötétül el, mert ez már elvont, fogalmi rendszert kivan. Ezen c ponton szökik legjobban szemünkbe a. lirri' költő s a filozófus pesszimizmusának különbsége, A filozófus fogalmilag, rendszeresen iparkodik igazolni, hogy a világnak és az életnek önmagában nincs értelme és értéke. Nem érzelmeire, hangulatira hivatkozik, hanem észokokat sorakoztat fel, amelyeknek érvényét bizonyítani törekszik, vitükozik, állit és cáfol. A költővel azonban no:.: szállhatunk vitába: sötétnek és értéktelennek érzi a világot s ezt szemléletesen kifejezi, áz szubjektív tény, amelyet nem tudunk cáfolni: a költő igy erez és értékel s érzelmei;., mag a belőlük fakadó értékeléseit művészi kifejezésre juttatje. Persze ez okoskodó, fogalmi rendszerben gondolkodó pesszimista filozófusra nézve is rendszerint kimutatható, hogy észokokra, támaszkodó bölcsessége is csak eredeti alaphangulatának logifikálása, nel;; érzelmi, irrsoionális ér tákolmányéiból táplálkozik. Melyik Fetöfi sokszor jelentkező pesszimista hangulatának s ebből folyó világfájdalmas költeményeinek forrásai? Kora világnézetének egyik fő jellemző vonása a pesszimizmus, Petőfi fejlődése idején uralkodó költői irányzat a romantika, amelynek hangulata, természeténél fogva borongós. Petőfi lelkében sokáig kavarog a XIX. század első felének sötét, romantikus korhangulata s a XVIII, századvégi felvilágosodás racionalista optimizmusa, amely szerint a világ az ász alkotása, az ász a világ veleje, A XIX, század eleji romantika azért borongós, sőt pesszimista hangulatú, mert lelki visszahatás a JEVIII, század optimizmusára, amelynek a puszta ész alapján a. társadalmat történeti sarkaiból kiemelő gondolatrendszere a táráradalni álma a francia forradalomban, ebben a. rémes történeti experimentumban, csődöt mondott, Petőfi fejlőd-sének első szakában Kisfaludy Károly, ^ínncit^LiAK /Folyt.köv./