Magyar Országos Tudósító, 1936. március/2
1936-03-16 [136]
HÍREK A NEMZETI SZÍNHÁZ PAULAY EBE EMLÉKLNNEPSEGE,- NÉMETH ANTAL ÉS MÁRKUS • . EMÍLIA EMLÉKBE 32 EDfilo A Nemzeti Szinház vasárnap délelőtt társulati ülés keretében "bensőséges családi ünnepen adózott születésének századik évf or-' dulója alkalmából dicső -emlékezetü nagy igazgatója, P a u 1 a y Ede emlékének, A szinház színpadát örökzöld dísznövények övezték, virágfüzéren függött a'selyemmel bevont háttér középső részén a nagynevű igazgató portréja. Nemzetiszínű szalagos babérkoszorút helyeztek az - lőadói asz• tálra: ezzel koszorúzták meg az ünnepség után s Kerepe s i-teme tőben Paulay Ed*: síremlékét, 4 szinpad jobboldalán kis emelvényen foglalt helyet Paulay Ede özvegye, született Adorján Berta, a ssi.nhéz egykori kiváló tagja, mellette" Ceruttiné Paulay Erzsi, a párisi olasz nagykövet felesége, a Nemze-i Szinház több éven át volt, ünnepelt művésznője, valamint a Paulay-család néhány tagja. A baloldalon ugyancsak szőnyeggel borított » emelvényen „ ' ültek a dicső emlékű úgynevezett Paulay< korszak jelesei: Szacsvay Imre, Pécsi Gyula, utóbbi a szinháznak negyven ' éven át volt tagja, Zilahy Gyula, Alszeghy Irma, Nagy Ibolya, Török Irma, és Bojta József egészségügyi főtanácsos, a Nemzeti Szinház tiszteleti főorvosa, aki ötvenegy éven keresztül volt orvosa a szinháznak, A nézőtéren helyezkedtek el a-magyar irodalom, művészet és tudományos világ reprezentánsai. Ott voltak többek között: if j. Wlassich Gyula báró és vitéz Haá3Z Aladár a kultuszminisztérium képviseletében, Herczeg Ferenc, Ernőd Tamás, Földes Imre, Odry Árpád, Simonyi Mária, Tasnády Ilona, Szirriay Imre, Rátkay Márton, Békeffy István, Somogyi Erzsi, a Nemzeti Szinház művészgárdájának még több más, kitűnő tagja, eljöttek I ezenkivül a kegyeletes ünnepségre a többi szinházak igazgatói és tagjai is nagy sfeámmal. Miután az emlékünnep összassjk a nemzet nagy ünnepével, a Márkus Emila társaságában szinpadra lépő és nagy tapssal fogadott Németh Antal dr., a Nemzeti Szinház igazgatója mindenekelőtt elmondta a Magyar Hiszekegyet, amelynek szövegét a diszes, msghivott közönség, állva, áhitattal mondotta utána. Ezután Németh Antal dr, hozzákezdett emlékbeszídéhez, amelyben nagy szeretettel össseállitott életrajzot adott a száz évvel ezelőtt a zemplénmegyei Tokajban született Faulay Edéről, a kincstári tisztviselő gyermekéről, akit a szinpac olthatatlan szeretete késztette arra, hogy behatóan törődjék mindennel, ami a szinház világával összefügg. Huszonhét éves korában került a Nemzeti Szinház kötél : kébe, nem sokkal'később átvette a drámai színjátszás vezetését ás kezdetet vette ezzel az a korszak, amelyet a magyar színművészet történelme a kivételes tehetségű férfi nevéről Paulay Ede korszakának nevezett al 5 Visszapillantást vetett az emlékbeszéd a kiváló férfi munkásságának arra. az idejére, amikor ugy itthon, mint külföldön mélyrehatóan tanulmányozta a színjátszást és tapasztalatait a Nemzeti Szinház szolgálatába állitotta. Örökösen fejlesztette tudását, meglá^tó képességét ós neki köszönheti a magyar drámairodalom két nagy művészi alkotás: Az ember tragédiája és Vörösmarty Csongor és Tünde-jének szinpadravitelét, Szigligeti Ede halála után vette át a szinház igazgatói munkakörét és egészen haláláig a legnagyobb odaadással és művesei tökíllyel vitte az ügyeket„ Főrendező volt, tanitott, zsneiális megérzéssel válogatta ki a művészgárda tagjait ós tökéletes; színházigazgató volt. Sokan támadták, de állta a kritikákat és tántoríthatatlanul vitte tovább a csúcsok felé a Nemzeti ^zinházat. A legjelesebb színészek működtek az ő irányitása alatt és azt a szellemet, amely Őt vezette örökségül kapta a Nemzeti Szinház és örökségként száll nemzedékről-nemzedékre, amig s Nemzeti Szinház élni fog - fejezte be nagy taps közben a Nemzeti Szinház igazgatója hatásos és tartalmas emlékbeszédét, Szután Márkus Smilia lelkes ünneplés közben olvasta fel visszaemlékezését volt nesteréről és egyben atyai jóakarójáról, Paulay Edéről, Növendektársa volt - mint mondotta - a szépséges Adorján Berta is, akit a nagy igazgató később felesegéül is választott. Családi ösz1 szetartás jeli m zte a művészi együttes, a harmóniát nagy tapintattal és szeretettel egyengető igazgató, aki nem ismert kis és nagy sze ^epet, a néhanyszavas szerepekre a legnev ssbb tagokat kérte fel s zért volt
