Magyar Országos Tudósító, 1936. február/2
1936-02-17 [135]
NYOLCÉVI .FEGYHÁZRÓL TIZENÖT ÉVRE SÚLYOSBÍTOTTA A TÁBLA A GYILKOS NAGYANYA BÜNTETÉSÉT. Kovács Erzsébet harminchétéves dunapentelei napszámosasszony mintegy nyolc esztendeje vadházasságban élt Bukovlcs József gazdálkodóval, B u kovics, aki törvényes feleségétől hivatalosan nem vált el, az 1934 év folyamán szerelmi viszonyt kezdett vadházastársának, Kovács Erzsébetnek tizennyolcéves törvénytelen leánygyermekével. Kovács Erzsébetnek addig is nagy gondot okozott gyengeelméjü, felnőtt leánya eltartása s igy - amikor arról értesült,hogy leányának rövidesen gyermeke fog születni, - elkeseredése a tetőpontra hágott. Kovács Erzsébet egyrészt megcsalatva érezte magát Bukovics József részéről, másrészt ólomsullyal nehezedett tudatára az a meggondolás, hogy amugyis szűkös anyagi helyzetükben még egy újszülött kisgyermekről is neki kell majd gondoskodnia, hiszen gyengeelméjü leánya önmagát sem képes fenntartani, nem hogy leendő anyai kötelezettségeinek eleget tehessen. Ezért megérlelődött ^ovács Erzsébetben a szörnyű szándék, hogy leánya újszülött gyermekét minden körülmények közt elteszi láb alól, így is történt. Amikor a gyengeelméjü Kovács ^argit 1935 húsvétján házasságon kivül született gyermekének életet adott, Kovács E rzs ébet, a nagyanya, - elkeseredésében, szégyenében, félelmében és féltékenységében - egy zsineggel megfojtotta az újszülött fiúcskát, majd a holttestet lakóházuk pincéjében elásta. A dolog kitudódott s Kovács Erzsébetnek a székesfehérvári törvényszék előtt kellett számot adnia bűnös cselekedetéről. Az asszony nem is tagadott, beismerte bűnét s zilált lelkiállapotával, megsértett női önérzetével s a jövőtől val ö rettegésével védekezett. A törvényszék a tanuk és az orvosszakértők meghallgatása után bűnösnek mondta ki a gyermekgyilkos nagyanyát szándékos emberölés bűntettében és ezért - a nagyszámmal jelentkező enyhitő körülmények figyelembevétele mellett - nyolcévi fegyházbüntetésre Ítélte. Fellebbezés folytán az ügy a budapesti tábla Kállay-tanácsa elé került, ahol Keresztessy Gyula dr. táblabíró ismertette az előzményeket. A tábla - Tyápay Ede dr, kir, főügyészhelyettes vádbeszéde alapján megsemmisítette a törvényszék Ítéletét és a vádlott K ov ács Erzsébetet gyilkosság bűntettében mondta ki bűnösnek, amiért - a 92, enyhitő szakasz alkalmazásával - tizenötévi fegyházra Ítélte. A tábla bizonyitottnak vette a vádlott • .előre megfontolt szándékát, ugy hogy emiatt a jogi minősítést meg kellett változtatnia és K ov ács Erzsébetet gyilkosság bűntettében kellett bűnösnek kimondania. Az Ítélet meghozatalánál viszont a tábla túlnyomó és számos enyhitő körülményt állapított meg a vádlott javára; igy: büntetlen előéletét, őszinte beismerését, féltékenységét, s szabad akaratelhatározásában való - orvosilag megállapított korlátozottságát. Mindezek alapján az Ítélőtábla indokoltnak találta a 92. enyhitő szakasz alkalmazását, vagyis a gyilkosságra kiszabható minimális büntetés kiszabását, A tábla Ítéletével szemben az elitélt vádlott és védője semmisségi panasszal éltek. /MOT/ Ky. ZEITLER ENDRE ACÉLÁRUGYÁRI TITKÁRT KÖZOKIRAT HAMISÍTÁSÉRT A TÁBLA IS MÁSFÉLÉVI BÖRTÖNRE ÍTÉLTE, - Zeitler Endre budapesti acélárugyári titkár ellen a kir. ügyészség többrendbeli közokirathamisitás és sikkasztás büntette cimén vádat emelt. A vádlott a bűnügy kipattanásakor külföldre szökött, de Bécsben elfogták és kiadatása utan a budapesti büntetőtörvényszéken vonták felelősségre. A főtárgyaláson a vádlott azzal védekezett, ho§y a gyárvállalat egyik időközben elhalt igazgatója bujtotta fel a hamisításokra. Tagadta, hogy a sikkasztott pénzt lokálokban elpezsgőzte volna.Hangoztatta, hogy öngyilkosságot is megkísérelt, de revolvere csütörtököt mondott, A törvényszék Zeitler Endeét közokirathamisitás és sikkasztás bűntettében bűnösnek mondta ki s ezért másfélévi börtönre ítélte. Ezt az ítéletet most a tábla Csonka-tanácsa is helybenhagyta, /MOT/ Ky.
