Magyar Országos Tudósító, 1936. február/1
1936-02-06 [134]
-— ISMÉT HÉTHÓN API BÖRTÖNBÜNTETÉSRE ÍTÉLTÉK BARÓTI MIKLÓS DR,-t. ATOÁSSY IMRE GRÓF ÁLLÍTÓLAGOS TITKÁRÁT. A büntetőtörvényszék Horváth-tanácsa - mint Ismeretes - mára tűzte ki Baróti Miklós dr., Andrássy Imre gróf állit°lagos volt magántitkára ooalási," illetve okirathámisitási bünperének folytatólagos tárgyalását e Earóti ügyét már egyizben letárgyalta a Horváth-tanács, amely héth°napi börtönbüntetésre Ítélte, azzal az indokolással, hogy a gróf beleegyezése nélkül 21o pengő értékű olajat rendelt, majd amikor ekörül polgári per keletkezett., a járásbíróságon, a gróf nevének meghamisitásával ügyvédi felhatalmazást nyújtott be és később ugyancsak a gróf nevében egyezséget kötött. A királyi Ítélőtábla - a más üdékből kf f olyóan tízévi fegyházbüntetésre itélt Baróti törvényszéki Ítéletét feloldotta suj eljárásra és uj ítélethozatalra utasította a törvényszéket. Ilyen előzmények után három napon keresztül tárgyalta a Horváth-tanács a katonai fegyenc ügyét, aki - mint az előző tárgyalásokon - most is azzal védekezett, hogy titkára volt a fiatal grófnak és felhatalmazás alapján Járt el a kérdéses ügyben is. Több tanút hallgattak ki, köztük andrássy Imre grófot ls, aki azt vallotta, hogy bár adott néha megbízást volt iskolatársának apróbb ügyek vitelére, d0<- az olajrendelésre nem hatalmazta fél és azzal sem bizta meg, hogy a nevét az ügyvédi meghatalmazásra ráirjai.v , A tegnapi tárgyalásra ujb*l idézték a grófot, aki azonban nem jelent meg, mire a törvényszók elővezetését rendelte el. Ma reggel detektív állította az Ítélkező tanács elé andrássy Imre grófét, áki elmondta, hogy alkalmazottal nem tudtak tartózkodási helyéről és azért nem adhattak a tegnapi napon kintjárt detektíveknek érdemleges felvilágosítást,. Mint mondotta, azért nem jött el a tegnapi tárgyalásra, mert véletlenül elcserélte a feljegyzései között lévő dátumokat és egy másik napra jegyezte elő a megjelenési kötelezettséget. Egyébként felfolyamodta az indokolatlan távolmaradásért reá kirótt hatszáz pengő pénzbüntetést 'és a miatta felmerült Költségek terhét is „-Egyébként ma 3s fentetotfcavakmáaátjióg néhány tanút hallgatott ki Horváth Géza dr,, majd Késmárky Ernö-dr, ügyészségi alelnök fenntartotta a vádat és kérte Baróti Miklós megbüntetését, Sebestyén Ernő dr, védő ezzel szemben azt hangoztatta, hogy Baróti joggal érezhette .magát a gróf titkárának és el is járhatott ügyeiben, mert erre felhatalmazása volt, A törvényszék Ítéletében bűnösnek mondta kl Baróti Miklóst folytatólagosan elkövetett közokirathamisítás, kétrendbeli magánokirathamisitás és egyrendbeli csalás bűntettében és ezért héthónapi börtönbüntetésre ítélte. Az indokolás szerint - bár a biróság előtt minden ember egyforma - a többi tanu vallomásával szemben a gróf tanúvallomását kellett az ítélet alapjául elfogadni annál is inkább, mert ezt a vallomást iratok és más adatok is alátámasztják. Az Ítéletben a vád képviselője megnyugodott, Baróti és védője fellebbezést jelentettek be, A tárgyalás berekesztése után a két katonai fegyőr Barótit visszakísérte a Margit-köruti fogházba, /MOT/ Sy. 265,16o PENGŐS PÉNZBÜNTETÉS. Kunz Richárd harminckétéves budapesti magántisztviselő ellen a budapesti királyi ügyészség tiltott áru csempészetének vámjövedéki kihágása címén vádat emelt, A vádirat alapján ugyanis K U nz Richárd 1933 őszén - Kárpáti JenŐ nevü ismerőse segítségével - ötven kilogramm 44o-es édesítőérejü, külföldi származású, nem magyar egyedárusági csomagulásu, mesterséges édesítőszert vásárolt Bécsben 9 a nagymennyiségű szaharint a magyar határon, egy Ford-autón, átcsempészte és Budapestre szállította, Budapesten ~^egy ismeretlenül maradt utcai tüzkőárus feljelentése alapján - Kunz Richárdot a szaharin tiltott árusításán tettenérték s nála tiz kilogrammnyi mesterséges édesítőszert nyomban lefoglaltak, a többi negyven kilogramm szaharint pedig a lakásán megejtett házkutatás során találták meg,, Kunz Richárd a vizsgálat során részletes beismerő vallomást tett, de ezt a vallomását később, a kihágási ügy büntetőtörvényszáki főtárgyaláson önkényesen visszavonta s tagadta, mintha a szaharincsempészetben a legcsekélyebb része is lett volna. Tagadását a vádlott azzal okolta meg, hogy a vizsgálat folyamán megfenyegették az ügyben szereplő autó lefoglalásával s minthogy az autó a kenyérad 0 gazdájának a tulajdona volt, att°l való félelmében, hogy a lefoglalás esetén állását vesztené, inkább magára vállalt mindent, A törvényszéki főtárgyaláson /folyt ..köv./Ky,