Magyar Országos Tudósító, 1936. február/1
1936-02-15 [134]
—- FÉRJ ÉS FELESÉG AFFERJE A TARTÁSDÍJ KÖRÜL. Braumann Sándor kereskedő ellen a kir. ügyészség zsarolás bűntettének kísérlete ' cimén emelt vádat s ma tárgyalta ügyét a büntető törvényszék Márton- "" tanácsa, A kereskedő különváltan élt feleségétől, akinek javára a biréság tartásdíjat itólt meg, A férj egy napon felkereste feleségét fia üzletében és - a vád szerint - megfenyegette, hogy lelövi, ha nem mond le a tartásdíjról. Braumann tagadta bűnösségét. Elmondta, hogy mult év július 16-án val°ban felkereste az asszonyt, akivel tárgyalni akart a tartásdíj kérdésében és ekkor szóváltás is keletkezett közöttük. Az nem felel meg a valóságnak, - mondotta a vádlott - hogy lelövéssel fenyegette, ilyen kijelentés nem hangzott el részéről. Azonban tény, hogy az egyik alkalmazott ki akarta tuszkolni az üzletből s ekkor természetesen ellenállt. Az elegáns, perzsabundás Braumanné nem kivént vallomást ten« . ; ni s amikor az elnök megkérdezte, kivan ja-e férje megbüntetését, az asszon/ kijelentette: békét akarok és snnmi mást. Kihallgatták Nagy István villanyszerelőt, aki jelen volt az üzletben a kérdéses álllt°lagos fenyegetésnél. Azt vallotta, hogy a férj azzal állított be, hogy végez feleségével. Ezután dulakodás keletkezett a házastársak között, szerinte Braumann meg akarta verni az asszonyt. - Én természetesen a nagyságos asszony védelmére keltem és eközben még egy pofont is kaptam, - vallotta a fiatalember, - Azt nem hallotta, hogy a tartásdíjról beszélt a férj és azzal fenyegette meg feleségét, hogy ha nem mond le r°la, ' lelövi? kérdezte az elnök. - Ezt. nem hallottam, - hangzott a válasz. Braumann a vallomásra meg jegy ezte, 'hogy Nagy ki akarta dobni az üzletből és lehet, hogy eközben arculütötte. Felolvastak, ezután egy tanúvallomást, • oinely szerint a férj fenyegető magatartást tanúsított, zsebretett kezekkel állt s arra gondoltak, hogy fegyver van nála. A bizonyító eljárás lefolytatása után vitéz Széchy István dr. ügyész fenntartotta a vádat, a védő azonban felmentést indítványozott arra való hivatkozással, hogy elkeseredett viszály hevében kissé talán elragadtatta magát az amúgyis ingerlékeny férj, aki azonban nem használta a terhére r°tt fenyegető kijelentéseket. A törvényszék Ítéletében bizonyiték hiányában fel ls mentette B raumann Sándort, akinek felmentése jogerős. /MOT/ Sy. SZERZŐI JOGBISORLÁSI PER AZ ÉDES MOSTOHA OIMÜ FILM ZENÉJE KÖRÜL. Dr,. Zakál Dénes zeneszerző az "Édes mostoha" cimü operett szerzője szerzői jogbitorlásl pert indított ügyvédje: dr. Lehel Antal ügyvéd utján az "Édes mostoha" cimü film készítője a Hermes Filmvállalat ellen. A zeneszerző keresetében előadta, hogy az ^Édes mostoha" cimü operettet ő irta s amikor a gyermekoperettet filmre átdolgozták, a filmben nem az ő zenéjét használták fel s ezzel ő személyi jogi sérelmet szenvedett, Keresetében kérte, hogy a törvényszék a Hermes Filmvállalatot eszmei kártérítésre kötelezze. A polgári perben dr. Balogh Árpád törvényszékibiró többizben •tartott tárgyalást. Az alperesek részéről dr. Soltész Henrik ügyvéd, a kereset elutasítását kérte, mert Kzerinte egész más természetű volt a film, mint az operett. A biró ma tartott áz ügyben fo lytatóiagos tárgyalást és Ítéletet is hirdetett. A törvényszék a Holmes Filmvállalatot eszmei kártérítésre kötelezte, mert az indokolás szerint a felperes zeneszerző személyi jogai sérelmet szenvedtek, amikor a filmbe mais zeneszerző muzsikája került. /MOT/P.
