Magyar Országos Tudósító, 1936. február/1
1936-02-11 [134]
1. törvényszéki kiadás. * Budapest, 1936. február 11. ---A KÚRIA tttt*9B»í?ÓTW A KÉT LAJOSMIZS&I URADALMI CSELÉD FEGYHÁZBÜNTETÉSÉT, AKIK VÉREBEKKEL HALÁLRA MARATTAK $«.' EGY ÖREG CSAVARGÓ KOLDUST. "', Csuka Ferenc öreg csavargó, magával tehetetlen koldus, aki az 1934 év végén és a következő év elején, hónapokon keresztül a kiskunfélegyházai szegényház lakója volt, 1935 márciusának egyik napján azzal kérte elbocsátását a szegényházból, hogy Budapestre megy szerencsét próbálni, valamilyen könnyebb munkát keresni, A szegényház ellátta az Öreg koldust útravaló, val, kenyérrel és szalonnával, valamint némi aprópénzzel a az öregember magányosan nekivágott a havas országútnak. Estére Lajosmizse határába ért s itt néhány szembejövő szegényember jóakaratulag figyelmeztette, kérjen valahol éjjeli szállást, mert különben megfagy az országúton. Csuka Ferenc sehova sem mert bekéredzkedni, hanem meghúzódott Lőrinczy Domokos földbirtokos közeli tanyaudvarán, beágyazta magát az egyik szalmakazalba s igy némileg fedve - akarta áz éjszakát eltölteni; Éjszakára azonban a szokásnak megfelelően a tanyáudvarban szabadjára engedték a házőrző kutyákat s a hatalmas bernáthegyi és újfundlandi ebek csakhamar megszimatolták a szalmakazalban meghúzódott idegen embert, nekirontottak és a gyenge öregembert tépni, marcangolni kezdték, ahol csak érték, A kétségbeesett segélykiáltásokra két, vasvillával felfegyverzett tanyai cseléd sietett elő,akik azonban - ahelyett, hogy a szorongatott koldust védelemben részesítették volna, - abban a hiszemben, hogy nyilván tolvajt fogtak, - szintén nekitámadtak és az öreg Csuka Ferencet a villákkal agyba-főbe verték, össze-viszsza szurkálták. Amikor a koldus a súlyos bántalmazások következtében eszméletét vesztette, támadói, név szerint: Szabó János harmincéves és Sztana László húszéves uradalmi cselédek.sorsára hagyták, A vérebek újra nekiestek elalélt áldozatuknak, letépték szegényes rongyait, összemarták testét, ugy hogy a szerencsétlen ember szörnyű sebeibe hamarosan belepusztult. Szabó és Sztana ellen'a kecskeméti kir. ügyészség szándékos emberölés büntette cimén vádat emelt. A két vádlott az előzetes vizsgálat során, valamint a kecskeméti törvényszék előtt megtartott főtárgyaláson is tagadni próbált s mindketten jogos védelemre hivatkoztak, azt állítva,hogy Csuka Ferenc volt az, aki támadóén lépett fel velük szemben s egyébként is szerintük minden jel arra vallott, hogy az öreg csavargó lopni akart s ezért rejtőzött el a szalmakazalban. Minthogy azonban a vádlottak kédekezését egyetlen ténybeli adat sem erositette meg, másrészről pedig a bünpör tanúi és a meghallgatott orvosszakértők súlyosan terhelőén nyilatkoztak, - a törvényszék bűnösnek mondta ki a két vádlottat, mint tettestársakat, szándékos emberölés bűntettében és ezért, az enyhitő szakasz alkalmazása mellett, Szabó Jánost nyolcévi, Sztana Lászlót hatévi fegyházra Ítélte. Az ölési szándék - állapította meg Ítéletében az elsőfokú biróság az eset körülményeiből, az elkövetés módjából és a használt eszköz alkalmas voltából - nyilvánvalóan bebizonyult. Súlyosbító körülménynek vette a törvényszék azt az embertelenséget, hogy a vádlottak a félig agyonvert sértettet három hatalmas eb marásának átengedve, csaknem teljesen ruhátlanul, a puszta földön fekve hagyták s igy a biztos megfagyás veszélyének is kitették. Enyhitő körülménynek tekintette a biróság a vádlottak büntetlen előéletét, csekély értelmiségét s azt a tényt, hogy a sértett valóban gyanú tkeltő módon rejtőzött el éjnek idején a tilos magánterületen. A törvényszék Ítéletét a budapesti tábla bírálta felül s Szabó János büntetését tizévi, Sztana Lászlóét pedig nyolcévi fegyházra súlyosbította, azzal a megokolással, hogy a bűneset súlyosbító körülményei annyira számosak, sőt tulnyomóak, hogy a 92. enyhitő szakasz alkalmazásának ezúttal nincsen helye. Végső fokon a kúria Loyczel-tanácsa elé került a szörnyű bűnügy s a legfelsőbb bíróság a semmisségi panaszok elutasításával a tábla ítéletét jogerőre emelte, /MOT/ Ky.