Magyar Országos Tudósító, 1935. szeptember/2
1935-09-16 [130]
-—ZU DRÉHR ÜGY../2.folytatás./ Salusinszky dr, tanú Sztrachc főügyész kórdósóro válaszolva kijelentette, hogy tudomása szerint ugy Vasa Józsof, mint Dróhr Inrc szonólyc3 tartozásai a Hálász-bankháznál nár előzően kiogyonlitest nyortok. - Non az vclt-o az ügyvád ur'bonyomása, hogy Dróhr csupán azórt sürgoti a Halász-bankház szanálását, nort neki magának nagyobb összogü adóssága volt ennél a banknál? - kérdezi dr. Sztracho. - Dróhr az én benyomásom szerint egyáltalán nem tartett Halásztól, akinok egy izbon az én jelenlétombon igon orólycshongon mondotta: "Önnek ogyotlon vassal som tartozunk, ológ áldozatot hoztunk már magáért, non ijedünk mog a kövotclőzósótőll Halász okkor könyörögve k órto Dróhrt, -hogy legalább még 2$.ooo pengőt folyósítsanak neki s amikor orro igórotot kapott, hálálkodva köszönte mog Dróhrnok ós nokom a kö zb on j ár ás unkát. - Az ügyvéd ur nom ugy fogta fel a dolgot, mintha Dróhr Imro özeket az összegokot a sajátjából utalványozná Hálásznak? - Erro nem gondoltán, inkább az volt az impresszión, hogy a folyósitás a Krausz bankház igénybovétolóvcl történik. A legelső 4ooo pongöt Dróhr Imrétől meg oktiv államtitkár korában vettem át. - Ön miért foglalkozott ilyen intenziven ezzel az egész üggyel? ' - En, kérem, tizenöt éve a legintimebb barátságban'állok Dréhr Imróvol; barátságunk még a Lloyd-bank idejéből datálódik, Dróhr Inro hivott fel engem ogyizben telefonon és Vass nevében arra kórt, hogy logyek sogitsógéro egy bizalmas ügy elintézésben és ekkor tudtam mog, hogy a Halász-bank szanálásáról van szó. Halásszal vólotlonül még aznap találkoztam, pan.szkodott, hogy családjának nincs mit ennie, leányát nem tudja boiratni az iskolába, mirc # ért a magaméból 18o pengőt adtam neki. Halasz hálálkodott s hangoztatta.^ Ihogy q Dunának indult s ozzöl a pénzzel a halálból montottem mog. így kezdődött a szanálás aktusa. Salusinszky Gyula dr. Gál Jenő védő kérdéseire folelvo elmondotta, hogy Vass Józsefnek - tudomása szerint - kőt darab, ogyönként 5oo millió koronáról szóló váltótartozása volt, az egyik az Angol Magyar Bankra, a másik a Magyar 01 .EZ Bankra volt kiállítva. - Krausz Simon említette előttem, hogy nagyobb öss zegü tartozást engedett el Vass miniszternek, p-dig a pénz noki is jól jött volna. Krausz egyébként mindig a legbőkezűbben állt rendolkozósóro a miniszternek ós nindon hazafias gyűjtési akcióban anyagi erőjét meghaladó összegűkkel vett részt. Tanuj . voltam, amikor agy grófnőnek odaadta az utolsó fillérjét is. Egy további kérdésre a, tanú ki jelentette, hogy Halász szanálására mindenkor közvotlonül Dróhrtől kapta a kisebb-nagyobb összegű kot. Halász akkor kezdett el fenyegetőzni, amikor megtudta, hogy ozok a pénzek honnan^ orodnok. - Én Halász Lajos fonygetósoit nem vettem tragikusan, többször is előfordult, hogy ogy ötvenessel^vagy egy százassal sikerült lőcs i 11 ap í tanom. - önnek az volt az i pr S3ziója, hogy Dréhr őszintén félti- Vass József omlókét a meghurcolástói? - fordul a tanúhoz Gál Jenő dr. Mielőtt Salusinszky dr. válaszolhatna, Sárky dr. táblabíró közbcszólt'3 - Ez vélomónynyilváfaitás lonno, erre nom engedek válaszolni ! Gál Jonő semmisségi panaszt jelent be, Dréhr Imre intézz ezután kérdéseket Salusinszkyhoz, aki ki-? jelenti, hogy Halász'LaJo3 a közeihez kapott összegeket mindig'cljuttatta a hitolozőihoz, "Általában Halász nagyon becsületesen intéz te ozf a dolgot, amit nem is csodálok, hiszen az ő bőréről volt 3z6... ! ' - ;Jogy* zi mog a tanúi- Egyszóval Halász nagyon becsületes ember volt;- kérdezi a tanútól dr, Stracho főügyész. - En csak annyit mondtam - feleli Salusinszky•ügyvéd hogy ezt az ügyet becsületesen intézte. /Folyt.köv./ Ky.
