Magyar Országos Tudósító, 1935. szeptember/2
1935-09-21 [130]
/PHILIPPE HENRIOT FRANC Iá KÉPVISELŐ ELŐADÁSA AZ EURÓPAI NÍUGTALANSÁGRÓL. F o 1 y t a t á s l t / Az olőr.dó főképpen abban hibáztatja a Népszövetséget, hogy félroisnorte a roalitásókat , A történőién f olyanén - mondotta - mindig voltak idoalisztikus törokvésok a világbéke biztosítására. Mi ma a helyzet? Egyszorüon az, hogy Olt.szország, amolyot Mussolini ujjátoromtott,fogyólmozott és gazdaságilag felomolt, s ugyanekkor erős politikai öntudattal tett orős3é, szük határai között fuldoklik. Mit kivan Olaszország? Mog akarja so.misitoni Etiópiát, ki akarja irtani az etiópiai népe kot? Arról van csupán BZ^>, hogy Olaszország Franciaország és Anglia példájára kolonizációt akar folytatni, hogy a civilizáció áldásait széthintso ezon a vidékon és ezt a népot kiemelje oddigi kulturálatlanságából, Nom érti az előadó, hogy Angliában miért nom talál ez a törekvés több megértésro. Idézte Moliéro mondását az egyik ismert színdarabból, amelyben az agyik 3zeroplő azt mondja: Amikor nagyot Ittam, azt akarom, hogy mindönki részog lágyon. Ez a felfogás leginkább jollomzi Anglia álláspontját, amoly bőségoson klv etto a maga részét a gyarmatosításból és az a kivánsága, hogy mindönki logyon megelégedve jolonlegi gyarmatügyi helyzotévol. Franciaország más vélomónyon van, tormészotosnok találja, hogy épp ugy, mint Észak-Afrikát és egyéb torülotokot gyarmatosított, Olaszország is érvónyosithosso a maga nagy előtörőjét gyarmatügyi toron is. Az európai nyugtalanság iaa abból a felelőiéből szárma zik,rxhogy az otiopiai erőfoszités olyan orőkot vonjoa cl Európából, anolyokro az Anschluss megaka.dályozására nélkülözhetetlen 3zükség van., Franciaország helyzete igen kényes - folytatta az előadó és nohéz, mort két barát között koll vál; sztania. Az azonban bizonyos, hogy a francia-olasz közeledést a francia közvélemény igen nagy megnyugvássál és nogológodéosol üdvözölte. Eppon őzért non tartom lehetségesnek, hogy Franciaország Olaszországnak óbbon a kérdésben hátat f orditson. Az angolok félreértik Mussolini magatartását. Aki Mussolinit fényképekről és mozgóképekről ismeri, nem is sejti, hogy pathetikus gesztusai mögött milyen higgadt és hideg szívósság rejlik és milyen gondosan mérlegeli minden ogyos szavát, mielőtt tomporamontunosan a világ szine olé dobja. Igaz ugyan, hog£ ogyosek Olaszország és Franciaország szemére vetik, hogy annakidején olŐsogitettók Etiópiának a Népszövetségbe való belépését, amit Olaszország ellenezett, Ebből azonban nem lehet érvet kovácsolni Franciaország es Olaszország mai álláspontjával szombon, mert oz csak annak a bizonyitóka, hogy a két ország idoalisztikus gondolkodáséb 61 kifolyóan jóhiszeműen tóv odet.tr. Etiópia belső viszonyait és 'műveltségét illet őon. Sokkal inkább lehet csodálkozni azon, hegy Anglia, amely alig pár évvel ezelőtt ellenozto Etiópia belépését a Népszövetségbe és hatalmas anyagot terjesztett elő annak bizonyságául, hogy Etiópia nem méltó a népszövetségi tagságra, most hirtelen mindost olfelejtotto és ellenkező álláspontot foglal ol, Nom hiszen, hogj Franciaország bárnoly körülmény között hozzájárulna ahhoz, hogy' Olaszországgal szombon olyan szankciókat alkalmazzanak, amoly ok barátságtalan tényeknek minősíthet ők. Emlékeztetett az előadó Lord Palxier3tonnák 1923-ban tott nyilatkozatára, amely szerint Angliái nem ismer örök barátságot, sem örök ellenségeskedést. Ugyanekkor jelentős angol helyről azt hangoztatták, hogy a locarnoi egyezmény alkalmazásit Anglia józan belátásától teszik függővé. Henriot, mint mondotta, hálás ojaer.országnak, hogy a maga férfias föllépésével visszaadta az összes nemzeteknek a nemzeti becsületérzés tudatát,másfelől pedig széttépte a hippokrizis fátylát r .Franciaország már túlsókat szolgálta más országok érdokoit, túlságos gyakran szedte ki a parázsból mások részére a gosztonyét. A francia politikának európai viszonylatban az a legfontosabb célja, hogy biztosítsa a középourópai államok, elsősorban Ausztria függetlenségét és a Dunavölgyébon olyan holyzotot teremtsen, amely ezt a függetlenséget megerősíti,. Ami a béko sz őrződ és okot illeti,Franciaország a^szükséges változásoka-.t^ ha annak elérkezik az idojo, megfelelő módon olősegiti ós igyekszik orvosolni a kiáltó igazságtalanságokat^, és semmiosotro som akarja, 'hogy a középourópai államok az ő baráti közreműködését nélkülözzéko j , . \A[ /Folytatása kövotkezik c /
