Magyar Országos Tudósító, 1935. szeptember/2
1935-09-21 [130]
PHILIPPE HENP.IOT FRANCIA KÉPVISELŐ ELŐADÁSA AZ EURÓPAI NÍÜGTALANSÁGRÓL, Szombaton délután hatórára zsúfolásig meg olt a Magyar Külügyi Társaság parlamenti ülésterno: itt tartotta a Budapesten időző Philippe H o n r i o t francia jobboldali képviselő nagy érdeklődéssel várt előadását "inquiétudo EUropéenno" /Európai nyugtalanság/ öimmel. Az előkelőségek sorában végighallgatta ..az előadást Boauverger báró francia ügyvivő, do Lalaing gróf belga követ, Antal István dr, igazságügyi államtitkár, Villani Lajos báró követségi tanácsos, Lukács György dr. v,b.t.t e , Gratz Gusztáv volt külügyminiszter, Bothlon Pál gróf, Áabrózy Gyula, a kabinatiroda osztályfőnöke, Forstor Pál báró, Grosz Emil professzor és még sokan mások a politikai ós társadalmi élőt reprezentánsai közül. P a kár Gyula üdvözölte a Külügyi Társaság nevében az illusztris hallgatóságot, majd nohány szóval bemutatta az előadót,aki mint mondotta - kiváló szónoki képességeiről és a francia politikában! való fontos szerepéről a magyar közönség is jól ismer, Kiemelte Pokár, hogy Philippe Henriot az őszinte szó emboro, aki a nyilvánosság előtt mindig bátran helytáll meggyőződéséért és hazájában több Ízben juttatta kifejezésre Magyarország iránt érzett barátságát. Nagy taps kövotte az elnök szavait, amelyek után az illusztris előadó hozzákezdett francianyelvü előadásához. Philippo Henriot azzal kozdte általános figyelem közben, hogy kizárólag a saját novében beszél, majd áttért a Népszövetség hibáinak vázolás ára« - A Népszövetségnek alapvető hibája - úgymond -, hogy a megalakítása óta mindinkább alkalmazható rávonatkoztatva az a francia közmondás, hogy "minden orény belevész az érdekkörökbe, mint ahogy., a folyam megsemmisül a tengorbon". A Népszövetség megalkotása óta revolución ment keresztül, ma tulajdonképpen a báboli toronyhoz hasonlítható leginkább, mert mindönki más és más nyolven,a maga érdokóiiek a nyelvén beszél, egyik som érti a másikat. Hatalmas árnyként vetődik a népszövetségi alkotmányra az anschluss voszólyo, amely különösen Franciaországot igen közelről órdokli. Kérdés, hogy a Népszövetség keretében vállalt kötelezettségek gyakorlatilag azt jelentik-e, hogy ez a veszély elodázható, vagy som. A további fejtegetések során Philippo Henriot utalt Bülow horcog, volt német kancellár 1919-ben elhangzott kijelentésóro, amikor megkérdezték tőlo, ki vesztotte el a háborút, az volt a válasza: az nyori meg a háborút végeredményben aki Bécsnek az ura lösz. Az előadó mint hangoztatta - nem tartozik azok közé, akik a békeszorződésok érintetlenségének az olvét vallják. Utalt a versaillosi békoszerződésro, amelyből ma már csak a papírforma maradt meg. A különféle békekötések alapvotő hibája az is - folytatta az előad ó~hogy Középeurópában olyan M rendet ,r . teremtettek, amely Németország terjoszkodéso előtt tárta fel az utat. Hivatkozott egy német kijelentésre, amely szerint a békaszerződések megalkotói kitűnő munkát végoztok Németország előnyére. ÁH oz a megállapítás saint-gormainoi és a trianoni békeszerződésekre, amelyek darabokra szaggatták az osztrák-magyar monarchiáit és olyan kis államokat hoztak Létro, amely ok a legsúlyosabb bajok közé kerültök, a legnagyobb nohézsegekkel küzdonok s éppen azért könnyen válhatnak Németország prédájává. A továbbiakban a n.cmzotközi helyzetre tért át Philippo Henriot és annak a véleményének .adott kifejezést, hogy Németországgal szömben nem a leghelyesebb politrikát alkalmazták nemzetközi viszonylatban. Németország félreérti a helyzetet: a jóságot a gyöngeség jolónek tekinti. Németországnak különbon-vélemény«o szorint-a legfőbb célja Ausztria bekebelezése, s nom téveszthet mog sornkit Hitlor legutóbbi, a Momol-f ólo kérdésben tott nyilatkozata,, Azzal kol.71 számolni, hogy központi törokvéso mégiscsak Ausztria bekebelez és éjSo irányul. Utalt La Fontaine példabeszédére a bárány és farkas mopé }ébon,V s derültség közbon mutatott rá arra, hogy a Népszövetségben* még mindig BN.fJarkea eszi meg a bárányt és nem a. bárány a farkast. Ezt láttuk nemrégen Áxusztr iában, ahol a horogkoroszt leplébe burkolt német sas rácsapott az c$9\ztrák államra és " kioltotta Dollfuss . • életét. áj ' /Folytatása következik,/
