Magyar Országos Tudósító, 1935. szeptember/1

1935-09-10 [129]

A LONDON-IS TAMBULI UT ÜGYEBEN BUDAPESTRE HÍVOTT NEM ZETKOZI ÉRTEKEZLET MEGKEZDTE ÉRDEMLEGES TÁRGYALÁSAIT. A délolotti ünnepélyes megnyitás, után B e n k o István miniszteri tanácsos, r. kereskedelmi és közlőkodósügyi minisztérium közúti osztályának főnöke elnöklete e.lr.tt v, London-istambuli ut ügyében Budapestre öeszohivott nemz.itközi értekezlet kedden délután Q Parlamont delegációs termében megkezdte érdomleges tanácskozását. Az értekezlet három kérd és -c s oporttr 1 fog foglalkozni* közúti műszaki kérdésekkel, vámkérd és ékkel és ólt- Ián os közlekedési kérd ősökkel. Először a közúti műszaki kérdések k rültek tárgyalás alá. Mielőtt • zónban a főelőadó elfoglalhatta volna holyét, Mitilineu Joan nyugalmazott külügyminiszter, r román kormány delegációjának vezetője napirend előtti felszólalásában rámutatott arra, hogy a London-istr.mbuli transzkontinentális ut elnevezés alatt a Budapestre mindon nemzetközi országút centrális útjából kiinduló.Budapost-Konstaucai nemzetközi útvonal is értendő és ennek rz utvonaInak'i s rendkivül nagy közgazdasági jelentősége van. Dujhaine P

r ul. v.z A.I.T. főtitkára válaszolt a román fődelegátus felszólalására. Kijelentette, hogy az ..lőtte szóló megjegyzését magáévá teszi és igen örül annak, hogy Románia oly • nagy lelkesedéssel karolja fel a transzkontinentális ut ügyét. Ezekután áttértek r többi műszaki ügy tárgyaláséra. A kérdés főelőadója, Elischer. Pál miniszteri műszaki tanácsos volt, aki a közúti műszaki kérdéseket három kérdéscsoportban tárgyalté., AZ kiscsoportban a beérkezett kormányjelentések alapján részletesen ismertette a london-istambuli ut jelenlegi állapotát. Az ut , amely Londonból Doweren át Galais-nál éri el i z európai szárazföldet , Brüsszel, Köln, Frankfurt, Nürnberg, Passnu, Bécs, Győr, Budapest, Szeged, Belgrád, Szófia, Drinápoly érintésével ér Istambulba - 3008 kilométer hosszú, Budapesten ágazik e.l ez ut Bukarost-Fekoto-tengeri vonala, amoly 1154 kilométor hosszú, AZ ut teljes hosszóban már ezidöszerint is használható, az angol •: utomobi 1-asszociáció már kétizben hiv? talos bejárást is tartott ezen az uton, AZ előadó legfontosabb megállapítása az volt, hogy London és Itt-..ebül között nem uj gép j ármüpály át kivannak építeni, oly érte lombon e int ezt Németország teszi, ht.nem a meglévő és általánosan h sznált utak átépítéséről, feljavításáról és modernizálásáról van szó. Az ut műszaki megszervezésénél ' gazdi ságosság, a biztonság, a gyorsaság és a kényelem szempontjára kell gondolnunk. Ugyanakkor gondolni kell azonban arra is, hogy az ut mindennemű közúti közlekedési igényt kielégíthessen, A biztonság kérdése megkívánja, hogy a gyalogostj a korékpárostjlohetőleg külön pályán és az úttal párhuzamosan vezessék és megvédjék a száguldó automobiltól, A soboasóg biztosításé, főcélja az ut műszaki helyes megoldásának, A hirtelen kanyarokat, vasúti keresztezésokot ol kell kerülni, A kényelom megkívánja, hogy- az ut teljes hosszábrn pormentes legyen és r zon gyorsan lohoeson közlekedni. Az 016? .dó utalt .arra, hogy a gyors személy jármüvek, amolyekkol • százkilométeres sebességgel való közlekedés ma már megszokott dolog, a nehéz 8-10 tonnás Diesel-motoros tehergépkocsikkal együtt képezik a iea reális közléked esi eszköz ét és számitanunk kell arra, hogy ezirányban még fejlődés várható, Elischer Pál műszaki tanácsos ismertette a nagy nemzetközi útügyi kongresszusok munkáját is. Végül az ut-kérd ós pénzügyi megoldásaival foglalkozott. Rámutatott r rra, hogy az utak egy. kilométerének modernizálása 70-100.000 : ranyfrrnkba kerül és igy milliókba menő összegek mobilizálásáról V

an szó. Megemlékezett r. nemzetközi munkaügyi hivatal igazgatójának, néhai Thomas Albertnek kiváló munkájáról, aki egészen a haláláig azon fáradozott, hogy egy nemzetközi útügyi alapot teremtsen, -melyből az egyes államok kölcsönök ssgitségóvel a nemzetközi úthálózat területükre eső vonalszakaszait kiépithetik és ezáltal megküzdhotnek a munkanélküliség kérdésdivol is, /Folytatása kövotkezik,/