Magyar Országos Tudósító, 1935. március/2

1935-03-27 [125]

— ZU HEPPES- /3.folytatá3./ Dr, Székely Dezső, a másodrendű-vádlott kihallgatására ke rült ezután a sor* Ö is tagadta "bűnösségét. Elmondotta, hogy még Gyöngyösről jol ismerte Hoppest, akivel később Pesten is összetalál­kozott. Itt többször együtt reggeliztek a kávéházban. Augusztus lo-én Heppos - kezdetben még csak nevek megemlítése nélkül - elbeszélte a Jaskó-Bárász félő esetet, de csak mint jogosetot említette'és megkér­dezte az ö véleményét is. Amikor ő ozt a véleményt megadta. Heppes igy válaszolt: ''Ugyanez a véleményem 'nokom is, mort máris'Ilyen ér­tő lombon határoztam." Ez a határozat, mint később mondotta, megszün­tető volt, - Én, -folytatta védekezését dr. Székely'- másnap valami­lyon telefonszámot korostom éppen a tolofenkönyvbon, amikov véletle­nül szemembe ötlött Jask° kispesti telefonja és lakása cimo. Később fölkerestem Jaskót és közöltöm volo, hogy ismerom az általa tett föl jelentést és kérdoztom, • hogy érdokli-e az ügy sorsa. Ú azt válaszol­ta, hogy oz nem érdekli. Én aztán távoztam tőle, do utánam küldött valakit és amikor visszament óm, közölte velőm, hogy szeretné, ha az általa megtett följelentés ügyo végleg bofojozést nyerne, megszün­tető határozatot szőretno és fölajánlotta, hogy kapcsolódjam bele a dologba, mert nom akarja, hogy sokáig húzódjon az ügy. Én ekkor rög­tön mondtam noki, hogy tudomásom ozorint már megszüntető ügyészi ha­tározat is van. Azt azonban nom közöltem velo,hogy erről kitől érte* sültem. Megállapodtunk, hogy következő alkalommal fölkoros engem a kávéházban, ahol reggelizni szoktam. Pel Is keresett. Akkor is Hep­pes ügyész úrral ültünk ogy asztalnál és amikor ón az ajtóban moglát taffl Jasko alakját, ölébe mentem és egy külön asztalkánál ültem le ve­lő. Ugy emlékszem, hogy olmenőbon Jaskó köázöntöttc Hoppost. Jaskó ez alkalommal főikért, hogy járjak ol ügyében, az általa tett följe­lontést__vonjam vissza és eszközöljek ki sürgős megszűntotő határo­zatot. Ügyvédi meghatalmazást is állított ki részemre. Amikor a ho­noráriumra korült a sor, én száz pongöt kértem, ö azonban kijelentet to r hogy önnek a dupláját is megadja, csak minél hamarább intézzem ol'az ügyöt. Ez mog is történt. Amikor azonban ez ügyben érdeklődtem •dr. Heppesnél, közö It em vei e, hogy'a nyomorult gazdasági viszonyok következtében támadt az az ötletem, hogy elmenjek Jaskóho? ebben az ügyben, Heppeő erős szemrehányást tett nekem, én'azonban kertem,hogy bocsásson meg, amiért visszaéltem a barátságával, A megszüntető hatá rozát megszerzése után még aznap délután három órakor elmentem Jaskó hoz, aki annak ellenében boldogan adott át nekem kétszáz pengőt. Ugyanez alkalommal távozás előtt érdeklődtem tőle, nem tudna-e adni nyolcszázaléka kamat mellett jó váltóra kölcsönt: Hogy mennyit és kinek a részére, azt akkor még nem közöltem vele. Jaskó azt felelte, hogy Szent István-napja"körül lehet erről tárgyalni. Folytattunk is egymással tárgyalásokat, amelyek során később megemlítettem, hogy Heppes részére kell a pénz, akinek felesége súlyos beteg. Augusztus 24-én aztáeö - miután előzőleg nem sikerült - 'összetalálkozunk ­Jasko fölkeresett ismét a kávéházban, közölte, hogy meglesz a pénz és másnapra kéretett minket ki Kispestre. Én aztán"dr. Heppessel ki is mentem Jaskohoz, Heppes átadta neki a váltót^ amelyet Jaskó kivánságára még én is aláirtam, aztán Jaskó a takarékpénztárba ment és rövidesen hozta is az ötszáz pengőt kezében lobogtatva. A pénzt átadta Heppesnek és amikor az ügyész ur azt zsebretette, megjelentek a detektivek.' Dr. Patay István elnök a vádlott elé tárta mos c, hogy nem volt-az Ügyvédi Kamarában bejegyezve és mégis ügyvédi funkciókat vég zett, Dr. Székely kijelentette erre, hogy ő már július 26-án beadta ezirányú kérését az Ügyvédi Kamaránál, száz pengő felvételi dijat is befizetett és ugyanakkor a titkár mondta neki, hogy ügyvédi gyakor­latot már folytathat. Teljesen jóhiszeműen járt el tehát. A bejegy­zése egyébként még mindig nincsen elintézve. Azzal a vádponttal kap­csolatosan, hogy Deutsch Sándor és neje pásztói lakosok részére ls vállalt ügyvédi ténykedéseket, dr. Székely ugy védekezett^ hogy Detutschék adósságaiknak magánegyezsóg utján való elintézésével biz­ták meg, de ennek során ő semmiféle hatósággal nem tárgyalt; Az olnök ezután szünetet rendelt el, /Polyt,köv./ Ma.

Next

/
Thumbnails
Contents