Magyar Országos Tudósító, 1934. december/3

1934-12-21 [121]

."szerkesztésért és kiadásért felelős: NÉMETH IMRE. 1. törvényszéki kiadás. Budapest, 1934. december 21. TÖBB KÉSSZURÁSSAL, SZINTE VADÁLLATIAS KEGYETLENSÉGGEL' MEGGYILKOLTA i IDEÁLJÁT: á TÁBLA ÉLETFOGYTIGLANI FEGYHÁZBÜNTETÉSRE ÍTÉLTE, Caik István huszonkétéves kecskeméti jómódú gazdálkodó körülbelül két "v vei'ezelőtt hevesen udvarolni kezdett Bene Margit fiatal kecskeméti leány nak. A leány szülei nem nézték jó szemmel a fiatalember közeledését, mert a fiu iszákos ember hirében állott. Csik István kisebb-nagyobb ajándékokkal igyekezett maga felé hajlítani a leány szivét, de aá udvarlásra Bene Margit sem reagált. A leány módfelett elszégyelte magátamikor Caik István ez év júliusának egyik vasárnapján ittasan, dülöngélve, erőnek ere jével melléje szegődött és közös ismerőseik szemeláttára hazakísérte a templomból. Bene Margit erélyes hangon szemrehányást tett a fiúnak s egyszersmindenkorra kiadta az útját. Csik István'sokat töprengett ezután magában, mig végül arra az elhatározásra jutott, hogy még egy utolsó békítési kísérletet tesz s ha ez sem jár eredménnyel; végezni fog Bene Margit tal. A fiatal legény kiköszörülte zsebkését s a legközelebbi hétköznapon megvárta a leányt a munkahelye közelében, csatlakozott hozzá és minden^ 1 áron meg akarta békíteni; Bene Margit azonban hallani sem akart a fiúról, aki erre hirtelen előkapta zsebkését és azt hétszer egymásután a szerencsétlen leány testébe döfte. Bene Margit az első késszurások után menekülni próbált, de gyilkosa utánafutott s újra, meg újra beléje szúrt. Bene Margit összerogyott, elcsukló hangon tett szemrehányást gyilkosának s kérlelte, vitesse legalább haza, szüleihez, hogy otthon'halhasson meg; Csik István azonban még ennek a kérésének sem tett eleget, sőt'mérhetetlen, szinte vadállatias dühében belerúgott a több sebből vérző, haldokló leány vállába. Bene Margitot idegen emberek vitték be a kecskeméti közkórházba, de a fiatalleány még útközben, a hirtelen előkeritett parasztszekéren kiszenvedett. Orvosszakértői megállapítás szerint három olyan késszurás érte, amelyek külön-külön is halálosak voltak. Csik Istvánt a kecskeméti törvényszék vonta felelősségre szörnyű cselekményéért.. A vádlott azt a színezetet igyekezett adni a dolognak, mintha erős felindulásában követte volna el tóttét; szerinte ugyanis Bon© Margit őt, amikor szép szóval kérlelni kezdte, egyszerűen szembeköpte. Erre a méltatlan inzultusra ragadta el állítólag a düh a fiatál vádlottat - előkapta zsebkését, többször egymásután szúrt vele, de arra, hogy mi történt, pontosan nem tud visszaemlékezni. A törvényszék a vádlottnak ozt a védekezését nem fogadta eZL; a rendelkezésre álló adatok alapján megállapította, hogy Csik Istvái előre megfontolt szándékkal cselekedett, ugy hogy'az elsőfokú bíróság gyilkosság bűntettében mondotta ki bűnösnek és • a 92.

t enyhítő szakasz alkalrmazásával tizenötévi fegyházbüntetésre Ítélte. A törvényszék nyomatékos enyhítő körülménynek vette a vádlott fiatalabb életkorát, büntetlen előéletét s azt, hogy a viszonzatlan szerelem miatt, elkeseredett lelkiállapotban követte el tettét, A tábla Kállay-tanácsa azonban - Barcza Rotter Béla dr. kir. főügyész vádbeszéde alapján - megsemmisítette az elsőfokú Ítéletet és Csik Istvánt gyilkosság bűntettéért életfogytiglani fegyházbüntetéssel sújtotta, Suiyogbitö körülményként mérlegelte ugyanis a tábla azt, hogy a vádlott cselekményének véghezvitelénél nagyfokú és kegyetlen szívóssággalt járt el s egy életerős fiatal leányt fosztott meg - tulajdonképpen minden ok nélkül - életétől. A táblai ítélettel szemben a vádlott védője semmisségi panaszt jelentett be a királyi kúriához. /MOT/ Ky,