Magyar Országos Tudósító, 1934. december/3

1934-12-31 [121]

3. törvényszéki kiadás. Budapest, 1934. december 31. — - A KÚRIA ELUTASÍTOTTA LITTKE KÁLMÁNNÉNÁK A VIZSGÁLATI FOG-MGÉRT TÁMASZTOTT KÁRTÉRÍTÉSI IGÉNYÉT. Littke Kálmánné ellen, mint ismeretes, a Ruttkay Gábor testőrfczázados rejtélyes körülmények között történt elhalálozásával kapcsolatban bűnvádi eljárás indult. Littkéné az eljárás során vizsgálati fogságba lekerült, de a bíróság izgalmas tárgyalások után bűncselekmény hiányában jogerősen felmentette, A felmentés után Littkéné az ártatlanul elszenvedett vizsgálati fogságért kártalanítási igénnyel lépett fel a kincstárral szemben. Kérvénnyel fordult a törvényszékhez, amelyben kérte, hogy a bíróság állapítsa meg a kártalanítás iránti jogát. Arra alapította igényét, hogy a szándékos emberölés büntette elmén ellene indult eljárás során 1932 június 21-től július 15-ig vizsgálati fogságot ál- \; lott ki és az ellene indult bűnügy az ő felmentésével nyert befejezést, mert a bíróság felmentő ítéletében azt állapitotta meg, hogy Ruttkay Gábor százados öngyilkos le.tt, igy tehát azt a bűncselekményi; amivel őt vádolták, egyáltalában nem követte el senki, A törvényszék a kérelem folytán lefolytatta a törvény ál- ' tal előirt nyomozati eljárást és nyilatkozatra hivta fel ugy Littkőnct, mint az ügyészséget. Az eljárás befejezte után fölterjesztette az iratokat a kúriához. A kúria dtönt ugyanis véglegesen a kárta lanitási Ígérj' fennforgása kérdésében é s ha annak helyt ad, akkor a kúria határozata alapján az igazságügyminiszter állapítja meg a kártalanítás összegét. A kurla I. számú büntetőtanácsa Töreky Géza dr. elnöklete alatt most tárgyalta Littkéné kártalanítási kérelmét, döntésében elutasította a kártalanítás megállapítására vonatkozó igényét, A kúria érdekesindokolásában megállapította, hogy Littkéné felmentése nem azért történt, mert az a cselekmény, amely miatt'Littkéné vizsgálati'fogságba korült, egyáltalában nem kövottotétt el, hanem csupán azért, mert a folmorült adatok nom győzték mog az oljárt birösá.got arról, hogy a vád tárgyává tott cselekmény valóban ol volt kövotvo, vagyis hogy a-biróság a cselekmény elkövetését nom látta megnyugtatóan bizonyítva, Az adott usotbon az eljárás adataiból lovont oz a kövotkoztotés Littkéné kártalanítási igényénok mogállapitására annál kevésbé szolgálhat alapul, mort Ruttkay százados öngyilkossága esetén is'vizsgálandó volt az, amit az eljárt törvényszék annakidojón mog Í3 tott, hogy vájjon Littkéné nem boszólto-o rá Ruttkay századost az öngyilkosság elkövetésére & akkor annak tudva, eszközöket nom szolgáltatott>«o.A kérdés vizsgálatánál a bíróság arra az erodményro jutott, hogy ozt a ráboszélést Littkőnéro rábizonyítani nom lohotott. A fölmentő itélot tohát lényegileg azon alapult - a kúria 3Zorint - hogy a fölmerült bizonyitékok alapján Littkéné bűnössóge megnyugvással nom volt megállapítható, A kúria nom is állapíthatta mog a felmentő Ítéletből kétségtelenül, hogy a vád tárgyává tott cselekményt egyáltalában nom követte el csonki ós ilyen kétségtelen megállapítás hiányában pedig a fölmontós' a kártalc nitási igény megállapításának alapjául nom szolgálhat. /MOT/H, KÉNYSZEREGYEZSÉGEK. A budaposti királyi törvényszék megindította a kónyszeregyozsógi eljárást: - Monczor Simon szíjgyártémostor /Nyár-utca 3o./ ős Rózsa LássIóné szülotott Spitzor Erzsébet /Király-utca lo4./ divatárukoreskedo,'a Rózsa Divatház tulajdonosa ellen» Vagyonfelügyelő mindkét ügybon Nyjfctral Artúr dr. ügyvédj kövotolósok bojolentóso az olső ügybon január 17-ig, a másodikban január lS-ig az OHE-nől. /MOT/