Magyar Országos Tudósító, 1934. december/2

1934-12-11 [120]

/NÉHAI IÍÉQRÁDY KÁROLY EMLÉKÜNNEP....1, folyt atás./ Néhány órán belül a magyar közvélemény elé juttatta a távoli Genfből a legapróbb r ász let okét is a fontos tanácskozásról. Szebb emléket n3m állíthat mag'nak, s a sajtó Légrády Károlynak, minthogy ezeket a tradíciókat követi •• fejezte he nagy taps közben Fraznovszky Iván beszédét. Utána Lányi Árpád a TESZ, nevében hangoztatta, hogy Légrádyékat mindig Kossuth Lajos szelleme vezette. Fenyő Miksa után az Otthon Hírlapírók Köre és az Újságírók Egyesülete nevében Márkus Miksa emelkedett szólásra. Kifejtette beszédében, hogy Légrády Károly örökért ékü érdemeket szerzett az újságírás terén. többek közö.t Így szólt: - A magyar modern zsurn-liszt^kának ő volt a megteremtője, ő vette ki az újságírást a jóakaratú és jóindulatú diletffnsok és a többékevésbé jóakartu, jóindulatú politikusok kezéből, ö volt tulajdonképpen megalapítója annak a magyar újságírói rendnek, amely ma hazánk közélet.ének egyik büszkesége, egyik legnagyobb hatalmassága. Kegyelettel és örökké tartó hálával áldozunk Légrády Károly emlékének

c Márkus Miksa után Dobsa László a 392 testületet számláló ipartestületek Országos Központja nevében, majd Neumann Tibor a Magyarországi Grafikai és Rokoniparosok Egyesülete képviseletében méltatta még Légrády Károly sokirányú érdemelte Végezetül Lé

grády O

tto hálás és szeretetteljes szavakban köszönte meg az elhangzott méltató szavakat. - A Légrády család nevében meghatottan köszönöm meg a kegyeletes emlékünnepen elhangzottakat, amelyekkel édesapám emlékének adóztak. Költői szavakban gazdag szónokiatokat hallgattam az Imént, amelyek annak a férfiúnak szóltak, aki neteem nemcsak szeretete-édesapám, hanem szerotetfcta. ni t érne st ere TI is volt. A régi világban az volt a felfogás, hogy helyes ha a gyere-1- apja mesterségét követi. így gondolkozott annakidején édesapám is, ugy, hogy abban az időben, amikor tanulmányaimat bevégeztem, a szedőszekrény 'mellé állított, hogy ott tanuljam meg a nyomflászmesterség alapmi&bályalt

t Abban az Időben és azon tul is, halála napjáig mindig arra oktatott, hogy bocsüljem meg a nyomdászmestérséget, szeressem és tiszteljem ezt a munkát. Meggyőződésem szerint igen jó tanácsot adott nekem. Helyes is, ha a gyerek apja mesterségét folytatja, mert ki lehet a gyermeknek jobb és szeretőbb tanítója, mint az édesapa. Többen a felszólalók közül az én revizios munkásságomról is megemlékeztek. Errevonatkozóan annyit mondhatok, azért amit tettem és teszek nem jár elismerés, mert mindig csupán köteles ségemet teljesítettem. - Ezt azért teszem szóvá - folytatta Légrády Ottó «* hogy megmondjam: mindezeket tulajdonképpen száz évvel ezelőtt született tanítómesteremnek köszönhetem, itanit ómasííorémnek, akinek hálával, szeretettel és kegyelettel tartozom halálomig* Üzzekkel a szavakkal fejezte be Légrády Ottó Tsesíódót. A kegyelő tes ünnepség ezzel bc is fejeződött. /MOT/Sy. A MAGYAR ORVOSTUDOMÁNY VILÁGRASZÓLÓ DICSŐSÉGE. Ezzel a címmel tartott lőadást az' Országos Közeg szségügyi Egyesületben k dden este G r u s z Frigyes dr. főorvos, egészségügyi tanácsos^ Rámutatott arra, hogy a cs8ppnyi magyarság mindig egész sorát adta Európának a világhírű örvösöknél. Három külföldre szakadz Nobeldljas orvostudósunk van: a pozsonyo származású Lénárd Fülöp heldelbergi fizikaprofesszor, a Katód és az ibolyántúli sugarak búvára, - az upsalai füléazprofesszor: Bárány Róbert és a kiváló Zsigmondy Rihárd, aki végül a göttingái egyetem tanára lett. Még más szintén világhírre szert tett magyarszármazásu tudósról tett említést az előadó felsorolva ezeknek a világhírű orvosoknak korszakalkotó kutatási eredményeit is, A magyar tudomány egyik világhírű büszkedége A p á t h y *stván VjA még a pesti egyetem orvosi karából az öreg Korányi Frigyes báró és Kéthly 4//"Károly báró tünt ki különösképpen. A nevezetteken kivül még sok kiváló tuI K dós szeroz itthon úa külföldön is hirt és dicsőséget a magyar orvosi tudo/ mánynak, /MOT/Sy* III Í

1;

. .. fiit:* t h J>! íiíi