Magyar Országos Tudósító, 1934. december/2
1934-12-11 [120]
POLITIKA §§A Magyar Országos Tudó3it° jelenti: Hévizszentandrás Nomzeti Egység szervezete a tagdijakból befolyt teljes pénztár-állományát, 30 pengőt a Jugoszláviából kiüldözött magyarok f olsogélyozéséhoz való hozzájárulásaként illotékos holyro boküldötto. /Nop/ HÍREK -—HALÁLOZÁS, őzv. Nagy Józsefné születott Katona-Kardos Jolán Csongrádon 74 éves korában váratlanul elhunyt. Halála a Böszörményi Nagy-, a Katona-Kardos, az aldobolyi Nagy-, Padányi-Guly ás-családokat boritotta gyászba. Dr. Hornos Nagy Mihály törvényhatósági bizottsági tag az elhunytban anyósát gyászolja, /HOT/ FŐVÁROS —-A£ KÖZEGÉSZSÉGÜGYI SZAKBIZOTTSÁG ÜLÉSE. S z o n d y Károly alpolgármostor elnöklésével kedden este tartott ülést a közegészségügyi szakbizottság. Az elnök mogomlékjzott arról, hogy először tölti bo a bizottság elnöki székét és obből az alkalomból visszapillantást vetett azokra az időkro, amidőn közöl másfél évtizodon korosztül a közegészségügyi szakbizottság jogyzőjo volt* Kijolentotto, hogy ennek a bizottságnak oldalán tanulta igazán mogbocsülni az autonómiát. Elismeréssel emlékezett meg a bizottság előbbi elnökének, Gsilléry Andrásnak működéséről is, majd arra kérto a bizottság tagjait, hogy munkásságát ogyértelmüen támogassák. Elparentálta Szondy Károly Tauffor Vilmost, a magyar szülészet oszlopos harcosát. Javaslatára az elhunyt tudós emléket jegyzőkönyvben örökitik meg, A napirend megvitatása során először a Szent László-közkórház tulzsuf olts ágának kérdésoivel foglalkoztak. Szlávik Foronc azt javasolta, hogy Budán legalább kétszázágyas fortőző kórházat állitsanak fol, ha majd az anyagi viszonyok ezt engodik. Boohtler Pétor egy kórházi folügyolő ellen tett panaszt és kérte a kórházi munkások szolgálati idejének szabályozását. Az elnök megnyugtató válasza után Borkos Jenő azt hangoztatta, hogy a kórház túlzsúfoltságán ugy lehetne sogiteni, ha csak azokat a fortőző betegeket vinnék be, akiknek otthoni ápolása a környezőt veszélye nélkül lehetetlen. Kifogasolta, hogy egyes egészségügyi cltisztok torrorisztikusan lépnek fel. Dr. Windisch Ödön arra hivta fel a bizottság figyolmét, hogy a vidékről való botogbeszállitások osotén kollő óvatossággal kell eljárni, mert a közkórházi jellog nom teszi lehetővé, hogy indokolás nélkül megtagadják a felvetőit, Csilléry András ellenkező álláspontot foglalt ol és azt fojtogotto, hogy mivel a vidéki törvényhatóságok a Budapestre való betegszállítások megakadályozására még csak kisérlótokét sem tottok és merovon elzárkóztak attól, hogy sajátmaguk létesitsonek fortözó kórházat, a fővárosnak mindent meg kell tonni saját anyagi erdőkéinek biztosítására, Átirattal kellene fordulni a vidéki törvényhatóságokhoz és ebben figyelmeztetni őkjt arra, hogy a főváros botegoiket csak abban az osotbon veszi fol, ha az okozott költségokot megturitik. Barla-Szabó Józsof azt kérto a bizotságtólj hogy adjanak módot a magánorvosoknak is arra, hogy súlyos fortőző botogokot közvetlenül is beutalhassanak. A felszólalások utan a szakbizottság egyhangúlag elfogadta az ügyosztály előterjesztését, majd kisobb jelentőségű orvosi ügyek megvitatásával foglalkozott. Tudomásul votto a szakbizottság azt, hogy a Szont Imre-kSrházegyesülét Budán kórházat akar letöri sitoni 0 A kötelező ravatalozásra vonatkozó előterjesztést Gsilléry And\j I rés javaslatára további olőkészit ;-.s céljából visszaadták a z ügyosztálynak, t az engedély ózni kért uj gy ógy szert á_rak fölállításához pedig egyhangúan nom járultak hoz Ék « A tbc. elleni küzdő lom kérdésénél báró Korányi Sándor proI ; fosszer szólalt fol. Azzal kezdte bieszédét, hogy a betegség leküzdésére folyatatott akció nem olég torvszorü és nincs roá olegontíő pénz. ' /Folytatása kövotkezik./