Magyar Országos Tudósító, 1934. december/1

1934-12-10 [119]

- Nagy hátrányunk, hogy termelésünk tolj oson tájékozatlan* Non tudunk ogy határozott irányt követni, Egyos növények termelése, moly az idén j övedé lnezonek mutatkozik, jövőre bizonyara mái' nem részesül hasonló koreslotbon, tormolésünk nélkülözi az állandóságot s igy a gazda nem birja olviselni a hullámzó keresottel j'-:r6 kockázatot* - A kormány mindazon törekvéseit ; amolyok arra irányulnak, hogy a kiviteli piacok felkutatása után mutatkozó lehetőséghez alkalmazkodt?"' jék a termelés, hathatósan alá kell támasztanunk, tormészotoson olyan fel­tótelek mellett kell ezen termelésnek és lebonyolitásnak történni, amelyek megfelelnek a magyar gazda mentalitásának, amoly feltételek betartásáért a gazda szavatolhat és amolyok őzen termelést száméra jövedelme zővó te­szik, A szavatosság azonban csak ab feladó vasúti vagy Hajóállomásig tor­jodhot, feladáskor Vegyen a vov^Ő ogy megfelelő mintát lepocsótolvo, ol­lonőrzés céljából, az átvételi ár pedig fix legyon, Roá kivánok mutat­ni ez alkalommal a gyapjúért éke sit és kérdésére is, - Az utóbbi öt év folyton csökkenő gyapjuárai arra késztették a juhtartó gazdákat, hogy juhállományukat, mely 1925-ben még 1,900 T 000 darab volt, 1933-ra 1,050,000 darabra csökkentsék, ezzel szombon a posztó­gyárak gyapj uf eldolgoz ási lohetőségo a duplájára omolekodott., vagyis a belföldi gyapjú alig fedezi a gyárak gyapjuszükségloténok felét, a hiány­áé mennyiséget csak behozatal utján tudták fedezni mégpodig teljes vám­mentesség mollott. Ezen helyzet késztotto a gazdikat és a földművelés­ügyi kormányzatot arra, hogy végre belonyuljan ózon kérdésbe-* Az ösz­szos tényezőkkel lofolytatott hosszas tárgyalások, molyok egészen április­sig nyúltak, eredményozték a gyapjuértékositést szabályzó rondeletot. Sajnos oz a rendelet nem honorálta az összes gazdakivánságokat s a gya­korlatban aom hofcta meg a hozzá fűzött reményokot, Nom kivonom itt föl­sorolni a rendelkezés intézkedéseit, hfsz ozok közismertük, de reá kell mutatnom azon jelonségokre, amelyek éppen abban az időpontban mutatkoztak, amikor a nyirás befejezést nyert s a gazdiknak legjobban szükségük volt orro az első bovétolre, - A gyárosok, akik kötolosok lettek volna 3,fc00,000 kg gyap­jút megvonni, tartózkodtak a vásárlástól, Némotorszóg fenntartotta a gyap­jubehozatali tilalmat, igy tehát a gazdák május és június hónapok folya­mán alig találtak vevőre, s ha igen csak nagyon nyomott árakon tudták ter­melésükot értesitoni. Július hónapban a gyapjuárvorés mentőangyalként vá­ratlan eredményt es változást hozott, ekkor ugyanis Nómotország felé meg­nyílt a kivitel lehetősége s ez abban nyilvánult meg, hogy az árverésen oladott gyapjú 30-40 fillérrel jobban órtékesült, mint a becslöbizottság ármegállapítása s két pengős s azonfelüli ár érvényesült a belföldi 150­160 filléres árakkal szemben. Nom kivánok itt rokrxmináciokkal élni, de a multakon okulva csak a jövő évi gyapjúért éke sit és sürgős toondőire kivá­nok rámutatni. - Mindenekelőtt azonnal hozzá kell fogni a gyapjuértékosátés kérdésének megoldásához, mort tagadhatatlan, hogy tavaly ozzol olkéstünk. Tohát arra kell törekedni, hogy az érdekeltségek közti megállapodás és az ezzel összefüggő kormányintézkedés legkésőbb januárban tető alá kerüljön, A gyapjukivitelt főleg azon viszonylatban kell előmozdítani, ahol orro piac van s itt olsosorban a német piac jön tekintetbe. Oly minimális gyap­juárat kell megállapítani, moly a juhtenyésztés jövedelmezőségét biztosít­ja s az állománynak a régi létszámra való emelését lehetővé toszi, továbbá gyapjutormelésünkot a gyárak igényeihez mérten kell irányítani, A magyar gyapjú árát teljesen függetleniteni lehetne a külföldi gyapjuártól, hiszon gyáraink gyapjutérmékéinek kiviteli értéke 1933-ban sem 'ért el jelentős összeget, igy teliét nem nagyon kell megküzdeniök a külföldi piacokon való versennyel, mikor a poszté úgyis orős vámvédelemben részesül, - Devizapolitikai szempontból nézve ezt a kérdést, csak olőnyt jelont, ha a posztégyárakat . . . kötoloznék, hogy szükségletüket belföl­dön szerezzék be, mert igy külföíldről behozott gyapjúért nem igényelhetnek devizát, kivéve olyan durvaminöségü gyapjutipusokért, amelyeket hazánkban nem tormolno?c* . /Folyt,köv c ./

Next

/
Thumbnails
Contents