Magyar Országos Tudósító, 1934. november/2
1934-11-14 [117]
—- ZU KERTVÁR05-ÜGY/l.folytatás./ A királyi kúria mult év októberébon foglalkozott harmadfokon a Kortváros volt igazgatóinak bünperével és Ítéletében. Tattait hűtlen kezelés vétségéért 5oo'pengő pénzbüntetésre Ítélte, dd&iollőzte a mellékbüntetések kiszabását. Az indokolás szerint Tattal vagyonkezeléssel volt megbízva és a kozeiro bizott összegekot meg nom engedett spekulációra forditotta. Tattal István perújrafelvétel! kérelmet terjesztett a bíróság elé, bizonyítékokat is felsorolt ártatlanséglnak Igazolására' s minthogy az ügyészség is javasolta a perújrafelvételt, a törvényszéüc a kérelemnek holyt is adott. A 72 évos nyugalmazott altábornagy ügyének mai újból tárgyalásán azt hangoztatta, hogy nem töltött be semmifőlo lényogat érintő szerepet a részvénytársaság működésében és nem is tudott arról, hogy'az OFB-nok van egy olyan határozata, amely megtiltotta a Kertváros r.t.-nak, hogy a parcellák után befolyt összegek felett önhatalmúlag rendelkezzék. Csak későn értesült arról,hogy a befolyt llo.ooo pengőért az OFB beleegyezése nélkül nem lett volna szabad megvásárolni a Tisza István kertváros telkeit. Véd kezese szerint őt mint igazgatósági tagot kész tények elé állították és nem vett részt az előleges megbeszéléseken. " " ' ' ' Kihallgattak több tanút, majd Kiss Sándor dr. ügyészségi alelnök vádbeszédébon titalt arra, hogy a rendelkezésre úllö ujabb ada.tok nem igazolják, hogy Tattal István tudva, károkozási szándókból irta alá a telekvásárlásra vonatkozó határozatot. A vád képviselője az esetleges felmentéshez ilyen alapon hozzájárult. Ruppert Rezső dr. védence felmentését kérte. A törvényszó^k végül is felmentő itéletot hozott s megállapította, hogy a felmerült bizonyítékok nem szolgál-tattak adatokat bűnössége kimondásához. Az Ítélet jogerős. /MOT/ Sy. A GPB GYÁR IGAZGATÓJÁNAK BÜNPERE. Fekete Jakab Jenő, a GFB-gyár tulajdonosa ma vádlott volt a büntetőtörvényszék Kovács Miklós dr. tanácsa előtt,ASchulczc és társai cég feljolentésére indult ellene bűnvádi eljárás. A feljelentés szerint annakidején pénzre volt szüksége a Schuleze cégnek, amelynek harisnyagyára volt ós Feketefíbondelkezés*,*© bocsájtotta a szükségos 2o.ooo pongőt, azonban súlyos foltételeket szabott. Az egyik föltétel az yolt, hogy Fekete 60.000 pongős opciót kap a gyár osetlogos eladására. Garantálni kellett azonban a megállapodás szorint Fokotééknek azt, hogy annyi rendelést ad fol a gyár,_amennyi állandóan foglalkoztatja Schulczcék festőüzemét. A panasz~sz~rint Fokoto megkörnyékezte a Schulczogyár két kiváló mérnökét: Hild'brandt Arnot és fiát Herbertet s íávott 4 e okot arra, hogy lépjenek be az általa később alapított gyárba, de pénzt is kaptak Feketétől. A két Hildebrandt - mint Schulczeék feljelentése a továbbiak során előadta - az anyagi szolgáltatások ellenében megmutatták Feketéék mérnökeinek a gyár egész berendezését, elárulták az üzleti titkokat és ezek felhasználásával Fekete uj gyárat létesített s beszüntette a ^chulcze-gyár foglalkoztatását. Minthogy Fekete előzőleg már megtiltotta Schulczeéknek, hogy másnak is dolgozzanak, a gyár teljesen munkanólkül maradt, majd az is kiderült, hogy Hildebrandték szándékosan rossz munkát végeztek, hogy a gyár teljesen tönkremonjen. A Schflcze-gyár végül Is kénytelen volt csődöt kérni és beszüntetni teljesen az üzemet, Schuleze Arno a csődeljárás után tisztessé gtelen verseny, illetve üzleti vesztegetés és üzemi titok megsértésének vétsége miatt Jelentette fel F eketét. • Fekete Jakab Jenő kihallgatásakor ártatlanságát hangoztatta, Védekezésében azt hozta fel, hogy nom követett el tisztességtelen versenybe ütköző cselekményt, adott pénzt, de csak kölcsönformájában az egyik Hildebrandtnak, nem kért tőlük üzleti titkot, amire nem is volt szükség, mert akárki bejárhatott a Schulczc-fólo gyárba. Az tény mondotta - hegy czjrződést kötött a két mérnökkel, de csak arra afc esetre, ha megszűnnék a Schulcze-fél3 gyár. /Folyt. köv./Sy.
