Magyar Országos Tudósító, 1934. november/2

1934-11-12 [117]

ZU MATUSKA,,,/l4. folytatás./ - Én, kérem, ilyen buta kijelentést soha senki előtt nem tettem...hogyan méltóztatik ezt elképzelni, hogy valaki ilyesmit előre elmondana?! - válaszolja önérzetes hangon Matuska Szilveszter. Ezután a bécsi törvényszék. Ítéletének azt a passzusát ismertetik, amely Matuska állitólagos találmányaival foglalkozik; majd az Ítéletnek az a része kerül ismertetésre, ahol Matuska biztositási ügyleteiről esik szó. - Nézzo, Matuska Szilveszter - veti közbe az elnök - a maga biztositásainál van itt egy felötlő, szembeszökő részlet. Maga • .a ugyanis 1931 április 13-án utazott el Jüterbogba, - viszont 1931 máTfci* us 21-én, tehát alig háromhóttol azelőtt kötött egy 5o.ooo schillingre szóló életbiztosítást. Mivel magyarázza a dátumoknak ezt az összetalálkozósát? - K^rem szépen, méltóságos elnök ur, - feleli bokádat öszszeütvo a vádlott - ez'a biztositási ügylet nom az én iniclativam volt, ezt az ügynök csinálta. Ahogy az ügynök egyik biztosító társaságtól a másikhoz vándorolt, ugy vitte az én biztosításomat is magával az egyik intézettől am ásikhoz. - Ugyanez történt talán a második ^ütorbogi utja előtt Í3? Igen! Do én ezért egyetlen fillért sem fizettem. Kahán ügynök csinálta ezeket a dolgokat, az ő vallomásában mindenesotro nyoma lesz ennek - válaszolja Matuska nagy határozottsággal, /XY/. Ezután az olnök különböző Íjatokat, a vizsgálat folyamán felvett vallomásokat ismortetott. Felolvasták azoknak a bécsi kereskedőknek a vallomásait, akiknél Matuska a kót anspachi merénylethez használt holmit vásárolta. Az egyik adat szerint az anspachi merényletnél Matuska négy csavart, valamennyit lecsavarta, Matuska' pedig annakidején azt vallotta, hogy négy csavart csavart le, de hat volt a sinen. Az olnök megkérdezte Matuskától, hogy fenntartja-e ezt a vallomását és a vádlott igennel válaszolt; - Emelje fel a sint és kiderül, hogy hány csavar van, Matuska a sinokre nézett és csaknem méltatlankodva mondta : • <• Van ez vagy két mázsa. Az egyik fogházor segítségével felemelték a vasúti sint és kiderült, hogy hat csavar helye van rajta. A továbbiak során felolvastak egy vallomást, mely szerint az anspachi merénylet színhelyén egy katona sapkát is találtak. Az elnök kérdésére Matuska kijelentette: - Nem tudom, hogy került oda,, én attentáter sapkát viseltem. Felolvasták annak a soffőrnek a vallomását, aki az anspachi merénylet színhelyére szállította a Matuska ,által vásárolt holmit, A sofför szerint Matuska egy villanylámpával jelzést adott le. Az olnök megkérdezte Matuskától: , • • - Fenntartja a vallomását, hogy nem volt magánál zseblámpa? - Én cigarettával adtam jelt, - felelte a vádlott. - Felötlő, - szólt az elnök, - hogy ahol védeni kell valakit, ott maga körömszakadtig tagad. Feltétlenül segítség kellett magának és az illetőnek adott jelt a zseblámpával, - Én Leót gondoltam, hogy ott van, annak'adtam jelt,... - Ekkor a magi Leója már rég halott volt, - Én mégis azít hittem , - szólt Matuska. /P/. - Maga csaknom inaszakadtáig cipelte fel a sint a töltés. re - faggatja tovább az elnök Matuskát - szinte lehetetlen, hogy ne • lett volna ebben valami segítőtársa?! ' • v - Már pedig énnekem León kivül soha senki sem segített 1 feleli emelt'fővel Matuska -,-viszont Leó ebben egyáltalán nem volt segítségemre... Ismertetik Czika János ansbachi korcsmáros tanúvallomását, aki ebben elmondotta, hogy a merénylet napján, este 6 óra tájban megjelent vendéglőjében Matuska Szilveszter, egy sofför társaságában és fél-liter bort rendelt.'" Matuska ugy nézett ki, mint egy oroszlán, aki áldozatára készül rohanni..." - igy vallott Czika János, Stockinger Nándor ansbachi vendéglős Írásbeli tanúvallomásában ugyancsak előadja,, hogy abban a férfiban, aki az ottani'merénylet napján üzletében megj :lcnt, felismerte Matuska Szilvesztert, / /Folyt, köv»Ky. ..^<T