Magyar Országos Tudósító, 1934. november/2
1934-11-19 [117]
ZU ÉRDEKES VALUTAÜGy /2.folytatgs,/ A továbbiak során tagadta, hogy pénzt adott volna Főig Margitnak és azzal védekezett, hogy nem is tudott az igénylésről. ' *'' - Én kérem megvizsgáltattam magam orvossal, beszélt m vele... - Ezt most hagyja, - szóit az elnök - amit az orvos csinált, azért majd ő felől. Vőlegénye volt Peig Margitnak? - Nem, csak a rokonai tartottak vőlegényjelöltjenek. Az elnök ezután Peig Margithoz fordul: - Látja, a vőlegénye megtagadja a mátkaságot, - Emiatt az ügy miatt ment vissza a párti, - felelte sirva a leány. Askenázi Jenő szintén tagadta bűnösségét. Tagadta, hogy bár miféle összeköttetésben lett volna Peig Margittal, azt sem ismerte el, hogy a fiatalkorú rabbinövendéktől átvette a Nemzeti Bankban a sorszámot. - Magának van egy másik neve is. A Rombach-utcában nem Jankerlinok hivják? - kérdezte az elnök. - Nem kérem, én Askenázi Jenő vagyok. - De hiszen az egyik vádlott-társa megmondta a Jankcrli nevet és ezen az alapon jutottunk cl magához, - szólt közbe az ügyész, A vádlott tagadta, hogy szerepe lenne a valutaügyben s az elnök szembesítette a fi: talkoru rabbinövekdékkel, akinek a vallomása alapján emeltek vádat Askenázi Jenő ellen.. - Fölismeri Askenázit? - kérdezte az elnök,- Vele beszélt a Nemzeti Bankban? Tőle kapta a husz pengőt? - Azt hiszem,'tőle, de már nem merek megesküdni erre, - felelt a rabbinövendék. /P./ A vádlottak kihallgatása után a törvényszék több detektivet hallgatott ki.Rodó János deta^ktiv elmondotta,hogy a Nemzeti Banknál szolgálatot teljesítő detektivtőt lo-aptak jelentést arról,hogy egy fiatajnő t^-öbb izbon megfordul ott s valutát igényel .Amikor aztán ők a holyszinre mentek,megfigyelték Feig Margitot,aki -miután a Nemz^-cti Bank épületét elhagyta a Sas Tttea sarkán találkozott Gelbmannal.Pár lépést tettek csak s Peig átadta Golbmatnnak a ire-'tiküljét, amelyből Gelbmann valamit kivett.Amikor Gelbmann őket észrevette, futásnak eredt,dc e^lfogták.Az elnök kérdésére,hogy az orvosok mit válaszolt-ak az általuk kiállitott bizonyítványokivá vonatkozó kérdáxseikre,Ródé elmondotta,hogy az orvosok szerint ők megtévesztés áldozatta^! .Az egyik or--vos elmondotta,hogy Peig nagyon aggressz iv volt vole sz^emben s nem akart addig elmenni,amig 6 a kiv^ánt két nedvre ki ne^m állit két biztoyit^ányt .0 ne^m adta oda a lánynak a bizonyítványokat mindaddig,mig a betegek fel nem jönnek hozzá.Főig erre elment,de később visszajött és az ő /az orvos/ távollétét kihas ználva, e^-gy ik hozzátartozó játból kicsalta a bizonyítványokat. Aczél Henriik featőmüvész^ínondotta ozitán vallomásában hogy ő nem adott ugyan felha talmazást a fisának,hogy orv^osi bizonyítványt kérdjen az ő nev bon, de tény az, hogy a fia intézte az ő dolgait. Annakidején dr. Kun orvos aöafct neki cseppeket szédülés :llon és betegsége miatt Bécsbe akart menni fiával együtt, aki szi-ntén szédül. A fiatalkorú vád.ott édesapja, egy főkántor szintén vallomást tett. Szerinte Feig Margit befolyásának köszönhető, hogy a fia reost vádlottként áll a törvényszék előtt. / Az elnök intézkedésére az altiszt egyszerre hivta bo a szintBn tanukép megidézett dr. Kun Miklós, dr. Újlaki Zoltán, dr. Ehrenfeld Sándor és dr. Wcimann Izidor orvosokat /utóbbi a tárgyaláson azonban nem jelent meg / és közölte velük, hogy a törvényszék fölöslegesnek tartja kihallgatásukat. Az egyik védő ennek ellenére ragaszko w dott Kun orvos kihall gátasára, rnort - szori-.te - az orvosnak semmi" elhallgatnivalója nincs. Kotsis ügjészségi alelnök ..llonoztc ezt, mert alapos a gyanú, hogy az orvos bűnrészes a büncsclokményben, A törvényszék magáévá tévő az ügyész indítványát, ol is utasította a védőt. Kotais Miklós dr 0 vádboasédében valamennyi vádlott megbüntetésÓL kérte, illetve indítványozta a fiatalkorú prö&ja bocsájtását és azt, hogy az Ítélet jogerőre emelkedése után az iratokat tegye át a törvényszék az ügyészségre, hogy magánokirat hamisítás büntette cimén több ez ügyben szereplő tanú ollen az eljárás megindulhasson, - * ' "1 / f . . /Pfilyt, köv./Ma,
