Magyar Országos Tudósító, 1934. november/2

1934-11-19 [117]

—ZU ÉRDEKES VALUTAÜGY, /3, folytatás./ Mühlrad Artúr dr., Sándor László dr., Tajtlcr Elemér dr. védőbeszéde! után a törvényszék délután fél 5 órakor hirdette ki itéletét. Bűnösnek mondotta ki Golbmann Samut fizetési eszközökkel elkövetett viassaójés bűntettében, hasonló bűncselekményben bűnösnek mondta ki Fcig Margitot is és ezért okot fejenként másfél évi börtönre itéltc cl, Feig Margitot pedig ezenkívül Budapest területéről örökre kitiltotta. Aczél György 14 napi, Aszkenázi Jenő egy hónapi fogházbüntetést kapott, mig a fiatalkorú vádlottat próbára bocs jeották. A törvényszék egyúttal megkeresi a fiatalkorúak biróságát pártfogó kircn- . dőlése iránt és jogerő után átteszi az összes iratokat az ügyészségro, hogy az ez ügyben szereplő orvosi bizonyítványok miatt az eljárás megindulhasson. Az ügyész'megnyugodott, az elitéltek és védőik sommiségi panaszt jelentettek be. /MOT/Ma, —ZU MATUSKA... /9. folyta"ás./_ A délutáni folytatólagos tárgyalást egynegyed hat órakor nyitotta meg dr. Márton Albert'törvényszéki tanácselnök, aki a bíróság bevonulása után nyomban dr. LevaiTibor védő felé fordult és felkérte védőbeszédénck előterjesztésére. Lévai Tibor dr. védő a termet zsúfolásig megtöltő közönség előtt, feszült csendben kezdte meg védőbeszédet; - Az ember tragédiája - úgymond -a lélek tragédiája; a léleké, amely mérhetetlen világot zár magába. Már az ősi népek misztikus hite is tele volt titokzatos elemekkel, akárcsak a ma élő emborck lelkivilága. A tét-les jog sem nélkülözheti a lélektani kutatást, mert ez jelenti a pozitiv tudomány lelkét-szivét, A mai lélektan a tudat tudománya, a tudattal pedig főleg a jogtudomány foglalkozik. A* emberi élet lappangó energiák tárháza s ezek az energiák arra várnak, hogy a külső ingerekre akcióba lépjenek. Az emberi törekvés arra irányul, hogy behatoljon az emberi szellem titkaiba: önmagába^ amely magában hordja mind a fizikai, mind a lelki világot. Az. ember célja,., •hogy megismerje önmagát, embertársát, azt; ami a természetben végbemegy és az is, ami a természet felett áll. A rendkívüli egyúttal nom éppen lehetetlen s ha valamit nem lehet rendszerbe foglalni, vagy a. szaktudós nem tudná felmérni, - ebből még nem következik^, hogy a r-ndkivüli j'elenséget ne lehetn- valóságnak elismerni. A rádió, az anyagon áthatoló sugarak valamikor szintén képtelenségnek tűntek fel; ma pedig ismerik már a kozmikus sugarakat is, amelyek akár vastag ólomlapokon is áthatolnak, A lélek éppen ilyen titokzatos valami; csak a materiális gondolkodású ember nen akarja ezt elismerni. Meg kell gyújtani a kutatás fáklyáját, hogy ennek világánál megtekinthessük az emberi léiok háborgásait és szenvedélyeit, megpróbáltatásait, hányt-vetett élűtét, napsugaras világát. Bele kell pillantanunk ennek a különös, előttünk szereplő embernek a belsső világába, hogy megtudjuk miféle erjedés folyik egy ilyen, egyensúlyát vesztett lélek sejtjeiben, ahol a legfontosabb hur elpattant. A legnagyobb földi varázsló - az emberi lélek, amely végeredményben színes és változatos játéka az egész mindenségnek 1... •- Sokoldalú, belső rayomák tárulnak elénk ennél a lelkivizsgálatnál. Mindenek-előtt bizonyos pszihikus, suggesztiv erők közreműködés ét észlelhetjük. Az emberi természet olyan táviróhivatal, amolyen keresztül-kasul szaladnak az o lek cr ónos vezetékek: az idegeik és szerteviszik a különféle ingerekot. Ha ennek a táviröhivatálnak a"szomélyzcte" sztrájkba lép és az idegtáviron csak a vak ösztönés a sors szeszélye kopogtat, akkor a telj .s felbomlás következik be. Ha a szerkezet jól működik, akkor az ösztönös követelés kielégítésre kényszerit. Ha az indulat érzete kellemes, akkor a'vágy lép előtérbe, ha azonben kellemetlen, akkor szorongásról van szó. Ezek az utóbbi érzetek és indulatok a legalsóbb, legösztönösebb megnyilvánulásai a lelkiólotn ek. - Az ember lelkiéi.te azonban nemcsak érzelemből és indulatból áll, hanem akarásbei is. Mihelyt az ember értelme kifejlődik, azonnal bizonvos colokat tűz ki maga elé. /Folyt. köv./Ky. r^ffc