Magyar Országos Tudósító, 1934. november/1
1934-11-03 [116]
ZU VADASZ-UTC^I VITRIOLOS MERÉNYLET /l.folytatás J Azután hazakísértem, majd újból találkoztunk: orvoshoz kisért a feleségem, Onnan vi sszaf cíéjövct én már haza szerettem volna menni, feleségen azonban húzta'az időt, Bementünk ogy kapu alá a Vadász-utcában, ott csókolódzeunk. Közben észrevettem foloségom kezében megvillant egy üveg, aztó-n kiszaladt. Én attól tartottam, hogy valami kárt akar tenni magában, mert máskor is beszélt öngyilkos sági terveiről s utánaszaladtam, hogy elvegyem tőle a sejtésem szerint maró folyadékot tartalmazó üveget. Arra is gondoltam^ hogy talán bennem akar kárt tenni, mert rossz sejtéseim voltak. Utói is értem az utcán,, ki akartam vonni kezéből az üveget, dulakodtunk és valószinülcg eközben fröccsent arcára a maró folyadékból, -'Ejnye, ejnye, miket mesél itt maga nekünk. Olyan érthetetlen az egész. Azt mondja, gyakran együtt voltak,, sőt a bensőbb kapcso* lat sem szűnt meg, háifc akkor miért nem költöztek össze? - Megmondom őszintén, arra gondoltam, feles égőm valami rosszat tervel ellenem is, s azt is hallottam, hogy mostohaapja őmiatta halt meg,. Ezért non akartam újból összeköltözni vele, - foleítc a véölott, aki tovább is megmaradt amellett, hogy nem ő öntötte le feleségét sósavval, hanem valószínűleg véletlenül, hadonászás közben az asszony sajátmaga loccsantotta arcára a maró anyagot. Ezután Balázs Pálné született'Szabó Erzsébet magántisztviselőnő, a vádlott felesége tett vallomást. Elmondta, hogy férje nagyon durván bánt vole s azért szakitotta meg vele az életközösséget. Arra is kényszeritette férje, hogy mondjon le a tartásdíjról, - Zárt ajtók mSgött össze-vissza vert, mig végül beleegyeztem a lemondásba - mondta könnyes szemmel az asszony. - Féltem tőle azután is, mert nagyon erőszakos ember. Közel egy évig nem találkoztunk, a merénylet napján felkeresett anyámmal közös lakásomon ós sétálni hivott. Attól tartottam, hogy ha nomengedok kérésének, a nyilt utcán véresre ver s igy kénytelen-kelletlen elmentem Vele s elkísértem az orvosi rendelő, ig is, - Igaz, hogy maga ideges asszony? - Igen, de ő tett azzá, - És az, hogy öngyilkossági gondolatokkal foglalkozott és ezeket levélben Is megirta, az is igaz? - Ez csupa kitalálás. Eszemágában sem volt öngyilkossá lenni. - Azt mondja a férje, hogy a kérdéses dólutái , a merénylet előtt egy kapu alá menték csókolódzni. Hát ebből mi az igazság? - Ugyan kérem, ozt csak ő mondja x más egyebükkel együtt; Azt is mondta a rendőrségi kihallgatáskor t hogy őt akartam leönteni. Össze-vissza bőszéi, igy próbál védekezni. Balázsné ezután elmondta még, hogy a Vadász-utcában beszélgetés közbon egyszer csak meleget érzett a bal arcán Ss átható, fojtó szak ütötte meg az orrát. - Annyira fojtó volt a szag, hogy sikitani sun tudtam, cs.k a második ós harmadik meleg hullámnál tört ki belőlon a kétségbeesett kiáltás. Ekkor már tudtam, hogy leöntött az uram: az arcomat, szem.:net több helyen érte a maró folyadék. Össze is estem s a mentők vittek a Rókus kórházba, Az asszony kihallgatása után szembesítették a férjet a feleséggel, a férj tovább is tagadott. /Folyt,köv./ Sy,
