Magyar Országos Tudósító, 1934. november/1

1934-11-09 [116]

—ZU MATUSKA, ,./5. folytatás./ , A bécsi vizsgálóbirójelőtt tett vallomásában Matuska fogadkozott, hogy "a jövőben" csak szónoklatokkal fog kitűzött céljaira törni, nem pedig merényletekkel. , • - Maga megjelent szeptember 15-én, védője társaságában a biróság előtt - veti közbe Márton dr, elnök és kérte az ön ellen folyamatba tett árverés beállítását; arra hivatkozott, hogy szerencsétlenül járt Biatorbágynál s elvesztette az összes pénzét. Igy volt? Matuska hosszú habezás után halkan feleli: - Igen... - Szóval-maga a saját bűntényét anyagi előnyök céljából igyekezett kiaknázni..; Ezután felolvassák a bécsi elmeszakértőorvosok véleményét. Matuska a bécsi orvosok előtt többek közt kijelentette, hogy mindent ő sem tudhat, egyedül az Isten raindenttudói Azt állította, hogy azért vallott eddig különféleképpen, mert nem emiékezett jól vissza a dolgokra, összezavarta az álmot a valósággal. Amikor a bécsi szakértők kétségbevonták az atheizmus elleni szekta alapitási terveinek komolyságát, Matuska ekkor kijelentette, hogy "akkor inkább tüstént akaszszák fel!". Elmondotta,•hogy Leóval szerződést kötött, egyebekben többször Trockijra is utalt. Amikor Schweinitzer rendörtaná sóstól megahllotta, hogy Leó már kétéve meghalt, kijelentette, hogy ezek után most már ő is szeretné tudni a tulajdonképpeni okot, hogym iért követte h í't el a merényletet?! Legalább akkor nyugodtan halhatna meg.../KY/ Néhány irat ismertetése után, mikor az elnök éppen szünetet akart elrendelni felállt Lévai Tibor dr. ügyvéd, Matuska védője és a következőket mondotta: - Matuska Szilveszternek az a fegyelmi rondbüntetése, amely háromnapi sőtétzárkáról szól többet jelent, mint másnak, mert a sötétségben borzalmakat lát és félelmot érez. Én kérni akartam a rendbüntetés mellőzését, hogy Matuska neérezze a lelki bilincset, de ozt a kérelmemet nem terjoszthe tom elő. Éppen ezért semmiségi okot jelentok bo, ' • Az elnök ezután szünetet rendelt ol, /P./ /Folyt.köv./ DR, MÉHELY LáJOST DR. BLEYER JAKAB ÖZVEGYE HALOTTGYALÁZÁS' VÉTSLU-ÉVEL VÁDOLJA. Óriási érdeklődés előzte meg aniiak a bünpörhek a tárgyalás át, amelynek vádlottr Méhcly Lajos ny, egyetemi tanár, aki ellen özv, dr, Bloyer Jakabné ugy is mint kiskorú Bleyor György es Bloyer János gyámja, továbbá Bleyer Ferenc és dr. Kussbach Ferencné született dr, Bloyer Cccilia-tcttok följelentést sajtó-utján elkövetett halottgyalázás vétsége cimén. A följelentés szerlnz dr. Méhely Lajcs a Cél cimü fajvédelmi folyóirat mult év decemberi 03 ezévi januárú számaiban "Bleyer Jakab" cimmol cikket irt, amely t§bb halottgyalázó kitételt tartalmaz. Méhely szerint "Bloyer Jakab az utóbbi Időben ugy viselkedett, mintha a németek lettek volna a honalapit°k, a magyarok pedig csak aíélo kellékesek volnának Magyaro? szagon.,," "Ez a viselkedése méltán fölháboritott bennünket - irja Méhely egy másik helyen - mert ha valakinek, ugy egy magyar egyebem tanfrénak eskü szerinti szent kötelessége lett volna a magyar nemzet, vagyis a honalapitó magyarság érdekeit ápolni, a magyarságot erősíteni az idogenajkuak magyarosodását olőmozditani és a testvériesülés munk.j ában buggólkodni..." "Bleyer Jakab kétkézzel dúskált a javakban, amelyeket azzal hálált mog, hogy 463 magyarországi némot iskolából kiüldözte a magyar nyelvet s ezzel áthitalhatatlan ellentéteket támasztott a magyarság ós a háború előtt már szépon magyarosodó, de most hirtelen mogcsökönyösöá dött németek között." Sérelmezi az özvegy a cikk következő kitételeit még: "... az embert nem frázisaiból, hanem tettoiből kell megi.;'i> ni, már pedig Bleyer Jakab sok. . szép szóvirágba burkoltan békét és hazafi>.ságot hirdetett, de tetteiben a legfantasztikusabb harcra ösztönözte a magyarhoni németséget a magyar nyelv érvényesülésével szemben. Mindebből világos, hogy Bloyer közéleti működése'magyargyülölettol fűtött erőszakos germánositasban csúcsosodott ki'.,." ",,Könnyű legyen neki az általa annyiszor megrugdalt és mégis oly drága anyaföld,.," végződik a cikk. /Folyt .köv./ Ma, *j «*

,

| /* $ f