Magyar Országos Tudósító, 1934. november/1

1934-11-09 [116]

,. ZU MATUSKA.../2. folytatás./ - Szósz érint akartam lefordítani,,.Most már különben tudom: splritus rector annyi, mint szellemi vezér - vágja 1:1 diadalmasan Matuska. - Ne mókázzon már megint! Tudhatja, hogy végül b-telik minden mérték, kicsordul a pohár.., Vigyázzon, meg fogom büntetni! * A következő pillanatban felemelkedik helyéről Lévai dr, védő és valamit mondani akar. Az olnök szokatlanul erélyes hangon szól reá: - A leghatározottabban tiltakozom, hogy a védő ur engem 'elnöki kötelességem teljesítésében akadályozni próbáljon! Ha ebben tendencia van, a legerélyesobb rendszabályokhoz leszek kényt-ien nyúlni! Amikor én a vádlottat kihallgatom, senkinek sincsen jogában ang-met megzavarni! Most Matuska szól közbe: - Én, kérőm, éjjel-nappal töröm magárra t, hogy a biróság minél tisztább képet kapjon,,, - Maga ezt csak bizza reánk! - inti le az elnök, aki ezután ujabb iratokat ismerteit és ezekből megállapítja,hogy Matuska a bécsi kihallgatása során már október 31-én beledobta a bünpör anyagába a Leó nevet. Ekkor ugyanis ugy vallott, hogy 1931 januárjában, amikor Budapesten járt, az egyik szállodában éjszaka megjelent -lőtte Leó' és rászólt, hogy mit tétlenkedik, miért nem lát hozzá a "munkához", - Nekünk itt viszont ma&a azt vallotta - olvassa rá a vádlottra az ellentmondást'az elnök, - hogy először az utcán találkozott azzal a bizonyos Leóval. Miért nem emiitette ezt ae állit^agos éjszakai találkozót is? - Mert nem tetszett tőlem kérdozni-.., - Minden csirkebünöző ezzel védekezik - szol szigorúan a vádlottra az elnök. /KY/ - Leó magának olyan takaró, mint a zsebkendő a bűvésznek, olyan takaró, amely ha akarom paplan, ha akarom egész sátorlap, amely egy köaait is botakar, - Szabad megjegyzést tennom? - kérdezte Matuska, - Ha eddig százszázalékig voltam meggyőződve, ma már ötszáz szálzalékig m g vagyok arro, győződve, hogy engemet Leó titokzatossága kisért, mert tegnap megtudtam, hogy Trockij n^ve Leó, A bécsi vizsgálóbiro előtt Matuska azt vallotta, hogy sgy jelenés utasitotta, miként hajtsa végre a merénylet-kot és ez a szollem felrajzolta néki egy papirosra a szükséges csararkulcsokat, - Matuska Szilveszter, lehetséges az, hogy a szoll-m rajzol? - Ez nem lehet,, én akkor olyan lelkiállapotban voltam, hogy még élénkek voltak az álmok és valóságnak hittem. Ma már, három • év után tisztáin látom, hogy nem a szellem rajzolt, én magam rajzoltam. - A szellőm állítólagos megjelenése és a kihallgatás között kilenchónap telt el és kilenchönap ut~n olyan élénk-k voltak az álmok? Most azt mondja, hogy akkor még nem látott tisztán. Ez szójáték, amelyből rostá.lás után nem marad egyéb, csak pelyva. Maga azt mondta a vizsgálóbíró előtt, hogy a Z30bébcn találta a rajzot. Amikor én megkérdeztem magától, hogy kapott-e utasítást arra, miként csinálja meg'a merényletet, maga azt mondotta, hogy senkitől sem kapott utasítást. A bécsi vizsgálóbírónál pedig azt mondta, hogy a "^e

0 utasította, - Én ugy értettem a mostani tárgyaláson, hogy személy nem adott utasitá.gt, - Látja, ez is szofizma, sziifizma pedig az igazság erőjét nem tudja lekötni, mort az igazság az isteni lélek kisugárzása. /P/. A továbbiak sorá.n az olnök ismételten rámutatott azokra az ell ntótekre, amelyek Matuska Szilveszter régebbi és mostani vallomásai között vannak, /Folyt. köv./P,