Magyar Országos Tudósító, 1934. november/1

1934-11-07 [116]

—ZU MATUSKA-ÜGY. /5. folytatás./ . --Más értelme van a maga által irt jegyzetnek, mint ahogy most beállítja. Maga azért az AnMÍlff-re irt, hogy leplezze szörnyű tettét és a gyanú a Hitler-párt Valamelyik tagjára terelődjék... Matuska szinte ijedten közbeszólt: - Sohasem gondoltam erre! - M

aga nagyon jól tudta, hogy a Hitler-párt akkoriban alant volt, akkor fejtette ki legnagyobb politikai küzdelmét és ezzel csak árt neki. - Nem! - kiáltja lázas hangon Matuska. Tatszik tudni, hogy' én a magyarok után a németeket és az osztrákokat szeretem a'legjobban!.. - Nem lényeges, maga legjobban a pénzt•szereti. Ez a limonádé folhivás ellenkezik mindazzal, amit itt látunk, - ^ehet » limonádénak nevezni, de nem az; Az az igaz, ahogy ón mondom, - hangzik M

atuska válasza. Az elnök ezután elébe teszi a második merényletről készült ' vázrajzot s Matuska kezébe adja azzal, hogy "mint szakértő tekintse meg". Matuska nagy figyelemmel megnézi, majd megjegyzi,'hogy nem o készitette s azt is hozzáteszi: láttam már jobb rajzot, is. Kirobban a nevetés á hallgatóságból, ami az elnököt újból erélyes figyelmeztetésre készteti, azzal, hogy ha mógegyszor tetszésnyilvánítást hall, kirekeszti a nyilvános ségőt, • - Tudja, hogy mi lett az eredménye a mrénylétnek? - kérdezi ezután, " ' - Sokan megsebesültek,., Kisiklottak a vagonok. /SY/ Kimondta ezután M

atuska, hogy öt lépésre volt a vasúti sintől, bokorba húzódva, amikor a vonat arra robogott és'ő megcsavarta az Induktort. Az elnök ismertette a robbantás eredményét, A három kilogramm ckrazit felrobbanása következtében három ós félméter hosszú darabon kiszakadt a sin s a repeszdarabok 2oo méter távolságra is szétszóródtak, A gyorsvonat loo kilométeres sebességgel robogott, a mozdony kisiklott, de nem fordult a mélységbe, az utolsó kilenc kocsi azonban leszakadt, kisklott és lezuhant a töltésre, A laza homok csökkentette a kocsi zuhanásának erejét és ennek az volt a szerencsés következm énye, hggy a katasztrófa halálos áldozatot nom követelt. Összesen lc3 ember sérült meg s a német vasútnak 317oo márka kára szármázott, - Látja mit csinált? - szólt az elnök, - Imádkoztam azóta, - Ajckor kellett volna Imádkozni, mielőtt elmozdítja az induktor fogantyúját. Maga bünbánatnak jelét sem mutatta. A bűnbánatot nem tuota kifejezésre juttatni, de kifejezésre juttatta azt a SZÍVÓS akaratot, amellyel a cselekményt elkövette,' - Pedig én hágom éve imádkozom. És sajnálom, hogy milyen borzalmas következménye lott az attentátomnak. Az elnök ezután azt kérdezto Matuskától, hogy Jütetobog környékén merre járt, amikor említette, hogy ogy laktanyánál is volt, Matuska közbeszólt: - Ott láttam a -^eót, amikor a csövet vittem. Az attentátná? is láttam, A kisordőből jött ki. Ugyanaz a revolver volt nála, amelyet Kalocsán a vásáron mutogatott. - Leó is elfutott a merénylet utón? - kérdezte az elnök. - Nem láttam, - felelte M

atuska. A továbbiak során az elnök felsorolta, hogy a merénylőt színhelyén mik maradtak. Csődarabok voltak ott, az Angriff cimü lapra]: ogy példánya, huzalok és a vasúti sintől 16o méternyire egy 2.5 méter hosszú sindarab feküdt, molyet a robbanás ereje odáig dobott. Matuska arra a kérdésre, hogy mit csinált a robbantás után, igy válaszolt: - Elszaladtam Hcilanstaltig, 35 kilométert futottam az er dőn át. Mikor odaértem már világosodott. Emlékszem, hogy a tej már ki volt tóvo és én ittam is tejet. Homokban futostam 3o kilométert. Elmondta ezután, hogy Heilanstaltban vonatra ült és vissza tért Berlinbe, a toonat elment a robbanás színhelye mellett, - Amikor láttam, hogy mi történt - mondta Matuska - elhatároztam, hogy legközelebb vigyázok, személyvonatot nem bobbantok, esek hidakat, Au elnök kérdéseiro arrSl beszélt, hogy visszautazott Tafctondorfba, ahol azt mondta, hogy azért volt el három napig, mort köz ben megboteg dett és gyomormosást végeztek rajta, /Folyt. köv,/P.