Magyar Országos Tudósító, 1934. november/1
1934-11-06 [116]
AZ OLaSZ-MAGYAR BARÁTSÁGOT ÜNNEPELTÉK BÁLBINO GIULLIANO SZENÁTOR ELŐAÓÁSAN A KORVIN MÁTYÁS-TÁRSASÁGBAN. A Korvin Mátyás Egyesület ás a Magyar-Olosz Társc.ság kedden délután ez Akadémia zsúfolásig megtolt tanácstermében ünnepi ülést tartott, amelynek keretéiben Balbino Giullie.no szenátor, ol^sz egyetemi tanár,—aki öless nemzetnevelési miniszter volt,—tartott rendkívül érdekes előadást* . Az ünnepi Ülésen megjelent báró Villan! Lajos követségi tanácsos a külügyminisztérium, Barsy Aladár dr.h.államtitkár a miniszterelnökség, báró lfj.Wlasslcs Gyúl- és Pctrl p ál államtitkárok kultuszmlniszti rlum képviseletében, továbbá ott voltak az ol.' sz követség tisztviselői teljés számban, élükön Baldoni olasz ügyvivővel,'Pékár Gyula, Baross Gábor, Plgn.telll herceg, Nemes Antal püspök, özv.gr^f Klebelsberg Kunóné, Thury Béla és még sokan mások tudományos, művészeti, politikai és kulturális életünk vez tőln-k eorábói, A Magyar-01 sz Társaság részéről F a b 1n y 1 Tihamér dr. kereskedelemügyi miniszter, a Korvin Mátyás-Egyesület részéről p dig Berzevlczy Albert elnököltek az ünnepi üléson. Amikor Balbino Gullliano szenátor megjelent az Akadénifc épültében, a bejáratnál felsorakozott ifjúság, köztük :~z Emcric-na és cz Olaszb.rát Magy.r Ifjúsági Egyesület küldöttsége sorfel^.t állva, lelkesen ünnepelte a magyar nemzet ol-sz b-. rútját, -kinek láthatóan jólesett a szeretet o megnyilvánulása. Berzevlczy Albert elnöki megnyitóbeszédében olasz nyelven üd^vözölto az illusztris előadót, viosz .eriékezve Gullliano ötév előtti látogatására és előadására Budapesten. A továbbiak során Berzevlczy Roma nagyságát idézte és Mussolini érdemelt méltatta .z antik-Roma feltárása körül. Hangsúlyozta, hogy a f_.sizmu3 01: szórsz ág második reneszánsza, amely azonban teljesebb az elsőnél, mert ás • lső • gy széttagolt nemzetet hozott létre, mig a mostani módedik r no szánsz 01. szország tökéletes egységére vezetett.—Lelkesen ünnepelték az elnöki megnyitó után az előadói emelvényre lépő Balbino Gul Illanó szenátort, aki, mielőtt tulajdonképpeni előadásához kezdett volna, Magyarország iránti meleg rokonérzé— sénck dott kifejezést, hangsúlyozva, hegy Itt nem érzi magát Idegennek. A két ország közötti b.rát ságot-ugymond - nom szerződések adják meg, hanem a két testvéri nomzot közötti lelki rokonság ...z, ami ezilárd bázisa az együttműködésnek. A szép magyar nyelvből néhány szót tanultam meg - folytatta .Gullliano szenátor -, do ezek közül a következő három szó vésődött be legmélyebben a szivembe és emlékezetembe: "Nem! Nem! Soha!" Viharos lelkesedéssel ünnepelte az ülés disses közönsége a szenátort, amikor hibátlan kiejtéssel mondotta el a magyar nemzetnek az ig r- zságtalan béke ellen tiltakozó jelszavát. Ezután az . előud 0 megemléki zett arról, hogy belépésekor e z ©1 szb.-rdt Magyar Ifjúsági Egyesület és az Emericna küldöttsége oly melegen köszöntötte, őt és hitvallást tett rokonszenvéről és szeretetéről a magyar ifjúság Iránt, amelynek azt kívánta, hogy végre érje cl vágyai és álmai teljesülését... A t ovábblakban Banbino Gullliano ismertette, hogy elő-dósénak tárgyául a mai ol-sz szellem kialakulását válr sztotta, .melyet történeti ...1.pókon vezetett \<a részben a XVIII. és XIX. száz.dbói, részben pedig az antik-Roma örökségéből. Mély történetfilozófiai fejtegetéssel nvujtott áttekintést a XIX„ század eszméiről, megvilágította azokat . kritikailag, rámutatott a század fény- és árnyoldal-ira, erényeire és hibáira. A XIXa század végén a materializmus és a domcszocíá lizmus már-már diadalmaskodó eszméivel szemben jelentkezett a fas^lzmus. -.z uj szellemi áramlat ha fel ls lázadt ámult ellen, nem nézte azt: szkeptikus szemmel: ellene volt a mindont felbontani és olzüllesztenl akaró törekvéseknek. A történelmet uj szemmel nézte és nézi az azóta győzelemre jutott fasizmus, mely a múltnak nem súlyát akarja érezni, hanem magaBbalendít8 szárnyakat kap tőle. AZ elmúlt materialista és pozitivista korszakkal szembon íea a földet, a realitást rr.eg ls ak rta hódítani, tekintető. az ég, az Isten eszménye felé tekintett s elvetette a XIX.. száz .dnak hitetlenségét, A /Folytatása következik./ /<&^