Magyar Országos Tudósító, 1934. október/2

1934-10-16 [114]

— AMIKOR A VÁDLOTTNAK VÁLASZTANIA KELL: CSALNI VAGY ÜZÉRKEDNI AKART*? A büntetőtörvényszék Horváth-tanácsa ma tárgyalta Fcstingor Zsigmond állásnélküli kereskedősegéd és Prcisz Jakab újságárus valutaperét. Az ügyészség fizetési eszközzel elkövetett visszaélés bűntettével vádolta meg Őket, mert Borgida Miklós házgondnoknak ezer csehkoronás papírpénzt akartak zugárfolyamon eladni. Borgida szinleg belement a dologba, de értesítette ugyanekkor a valutaügyészséget, ahonnan detektiveket küldtek ki a kávéházba, ahol le is leplezték az üzérkedést. Pestingert hallgatta ki először Horváth elnök. Azzal védekezett, hogy jogyokot árult a magyar-csoh vizipólómérkŐzésen, ahol megszólította őt Két ur, akik autóval érkeztek: nem tudna-c nekik jegyet szerezni. Vállalkozott a jegyvásárlásra

? átadtak neki ogy összeget, amiből megváltotta a jegyet, de a sajátjából volt kénytelen előlegezni az - ellenértéket, mert cseh koronával fizettek az idegen urak. Később találkozott Prelsz Jakabbal s megkérdezte tőle, nem tudna-e valakit, aki megvenné az ezer cseh koronát, mire Preisz Borgida Miklósra hivatkozott. - Maga az első kihallgatása alkalmával azzal védekezett, hogy csalni akart és nom üzérkedni. Ázt vallotca, hogy üres, de az^ozer cs^hkoronájB méretével egyező nagyságú harminchárom papirlap tetejére helyezte az ezer cséhkoronást s az voít a terve, hogy a kávéházban harmincnégyezer cseh koronát ajánl fél Borgidának. Arra számitott{Borgida, félve az esetleges leleplezéstől, mog se fogja nézni, mogyan-c az ogész pénzösszeg ós maga ilyen ügyes taktikával az ezer cseh koronát az üres papírlapokkal alábélelve 34ooo cseh koronaként fogja oladni.Moct melyik vallomását tartja fenn? - kérdezte végül az előző vallomás ismertetése után az

r elnök. - Én azt hittem", ha azt mondom, hogy csalni akailau^ visszakapom az ezer cseh koronát.,. - Most már válasszon: csalni akart, vahy üzérkedett? - sürgette az olnök a határozott választ. - Hát bevallom, üzérkedni akartam..-. Gondoltam, pár pengővel többet kapok, - válaszolta végül Fostinger. Ezután Prcisz Jakabot hallgatták ki. aki azzal védekezett, hogy ugy tudta, Borgida szokott máskor is valutát vásárolni és ezért aj'ü lotta. Fcstingernok. Kihallgatták Borgida Miklóst is, majd a leleplező dtétoktiv,.ket, Szután a porboszéd^kre került sor, Kotsis Miklós dr. ügyészségi alelnök vádbeszéde után a törvényszék fizetési eszközzel elkövetett viasza élés kísérletében mondta ki bűnösnek Fostinger Zsigmondot, ezért négyhoriapi fogházbüntetésre, Prcisz Jakabot pedig mint bűnsegéd! bűnrészest egyhónapi fogházra itélto. Az itélet nem jogerős, /MOT/ Sy, A TRETTINA-ÜGY A KIRÁLYI KÚRIA ELŐTT. Trettina Jenő közgazdasági szerkesztő ellen; mint ismeretes, a királyi ügyészség csalás büntette cimón vádat emelt, A vádirat értelmében Trettina a mult év nyarán Guthard Tódort, az Ibusz vezérigazgatóját fondorlat osan megtévesztette^ részint az Ibúsz-nak, részint Tasnády Szüts Andrásnak, Bársony Oszkár^es Guthard Tódornak; mint az Ibusz vezetőinek, egy: tt« véve húszezer pengő anyagi kárt okozott. Trettina ugyanis, a vádirat forint, jól tudta, hogy az Ibusz-nak fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy a 1*PJH felhagyjon hírlapi támadásaival, más'részt Turchányi Egon kérvi* sclóházi interpellációi elmaradjanak, Trettina állítólag ugy tüntette fel magát és befolyását, mintha ezzol módjában állana a támadások abbahagyása érdekében sikerrel közbelépnie. Ezért vállalkozott rá, hogy"húszezer pengő ellenében olyan értelmű levelet szoroz Turchányi Egontól, amely a támadások abbahagyásáról szól, másrészt a lapjánál is eljár, a további támadó cikkek közlésének felhagyása iránt, Trettina rávette Guthard vezérigazgatót, hogy kezeihoz négy részletben a kívánt húszezer pengőt kifizesse, A vádirat szerint a közgazdasági szerkesztő azzal ejtette tévődé sbc az Ibusz vezetőit, hogy megigórtc a kérdéses Turchányi-féle levél megszerzését, holott ez nem állott módjában; ennek ellenére felvette a húszezer pengőt, amit végül is saját céljaira használt fel. /Folyt.köv ./ Ky.