Magyar Országos Tudósító, 1934. október/2
1934-10-16 [114]
1, törvényszéki kiadás, Budapest, 1934. október 16. ---SZERELEM ÉS KÉT SZÁZ PENGŐ TÖRTENETE. A történet szerelemmel kezdődött, állitélagos házassági Ígérettel és kétszázpengö kölcsönnel folytatódott és végül is a törvényszéken fejeződik be. A szerelmi történet egyik szereplője Bónis Gyula 33 éves sofför, aki ma vádlott volt, a másik szereplője'Lányi Emma 38 éves szakácsnő, aki sértettként állt a biro-ság előtt. Lányi Emma feljelentésére a kir. ügyészség csalá-sal vádolta meg Bónis Gyulát, mert,a vádszerint, azzal az Ígérettel, hogy feleségül veszi Lányi Emmát, kétszázpengőt kórt tőle kölcsön a pénzt nem adta vissza és az Igértetét nem tartotta be. Bónis Gyula a Sebők Zoltán dr. büntetőtörvényszéki egyesbiró előtt ma megtartott tárgyaláson tagadta bűnösségét. - Igaz, % mondta - hogy ismerem Lányi Emmát, egy ideig együtt is éltem Vele, dc házasságot nom Ígértemneki. Minden korcact emet átadtam néki. s az én keresetemből éltünk. Abban az időbon nem kaptam megfelelő állást, mert nom volt jó meleg csizmám és bundám s hogy jóálláshoz jussak, Lányi Emma vett a számomra csizmát is,meg bundát is. Tudom, hogy a pénzt nővérétől kérte kölcsön. Később, amikor elváltunk, illetve, amikor ón elköltöztem tőle, átadtam az ajándékba kapott bundát és csizmát is, tohát nincs semmi követelése. Házasságot n em Ígértem néki s nem is tartozfcm semmivel, '-'évé' Lányi Emma másként mondotta el a történteket. Szerinte a sofför ogy hónapi udvarlás utáen megkérte a kezét, ekkor égylakásba költöztek, de Bónis Gyula nagyon kevés pénzt adott haza* - Az első nap hétpengőt, a másodikon négyet, a harmadikon már csak hárompengőt adott, - mondta a leány, - Később aztán még kevesebbet ,0 beszélt rá, hogy kérjek a nővéremtől kölcsönős a pénzt neki adjam. Én pénzt.adtam és nem bundát, A bundát és a csizmát együtt vásároltuk mog, A nővérem csak azért adott pénzt, mert tudta, hogy Bónis Gyula a vőlegényem. Nagyon csúnyán bánt velem. Pénzt kért, aztán otthagyoot és mást vett el geleségül, A vádlott sofför kijelentette, hogy egy szo sem igaz a leán: vallomásából, mire Lányi Bojpa igy szólt: - Gyula, hat hol a bunda? - Én odaadto.m a csizmát is, meg a bundát is, - Ne hazudj, mond meg az igazat, hogy kaptál kétszázpengőt, - Biró ur kérem, - felelt a vádlott - ezt a hölgyet én az éhségtől mentettem meg és most Dosszuból tőlem követel pénzt. Kihallgatták a leány nővérét, Herczeg Józsefnét, aki azt vallotta, hogy a, sofför ő előtte kérte meg a huga kezét. - C s ak azért adtam kölcsönt - vallotta az'asszony - mert ugy tudtam, hogy Beái a Gyula feleségül veszi a húgomat. - En önnel csak egyszer taláilkoztam, - szólt a sofför és nem igaz, hogy házasságot Ígértem a húgának. Nagyságos biró'ur, tessék intézkedni, hogy ne mólosztáiják, ne bántsák a feleségemet. - Ha bántják' a feleségét, tegyen feljelentést, de az nem te; tozik ide, - intette le a biró a vádlottat. Végül is a törvényszék a tárgyalást elnapolta, mert szükségesnek látta ujabb tanuk kihallgatását. /MOT/P.
