Magyar Országos Tudósító, 1934. október/1
1934-10-03 [113]
/A németországi kérdés az Országos Református Lolkészagyosület első konforonciai napjának tanácskozásán, F o 1 y : . a t á s. 2,/ - Kémet iszág a zsidóságtól^meg.isztltotta^ugyan magát, de ugyanekkor sok franciát, szlávot, lengyelt találunk lrányitó tényezői között, - relativitásról van itt szó s az egyház ós fajta soha nem azonosíthatók, döntő szempont csak az lehet: Krisztusban egyek-e? A z egyház pedig no akarja az államot a maga járszalagjára fűzni, s az állam se akarja magát ráerőszakolni az egyház legbensőbb lelkiismereti ügyeirec A reformétori világot az elfogultságnak semmi veszedelme nem fenyegetheti, az egyháznak az a küldetése, hogy az Evangéliumot hirdesse és mi - fejezte be Vlctor János,- védeni is fogjuk, amit a világ nem adhat meg: a krisztusi elementumot, ennek a szellemében kívánunk dolgozni az egész magyar nemzet felvirágoztat ására 0 K o v á t s J. István dr. ny. államtitkár, egyházkerületi í 6y,. 'i . teol. tanár szólt Vlctor professzor elő-..dósához elsőnek: A német válság okat abban látja, hogy az ottani egyház túlságosan sok szállal volt hozzákötve a mindenkori államhoz, ebből viszont az a tanulság •; vigyázzunk, hogy az egyház ne hagyja el a tiszta hitvallási alapokat ós igyekezzék ezekhez visszatérni egyházjogi téren is r Az eszmény a "szabad egyház szabad államban". Varga Sándor csákvári ospereslelkész azt hangoztatta, hogy a nemzeti és az egyházi eszme, protestáns értelmezés szerint nem kerülhetnek ellentétbe, Szabó Imre budapesti esperes kijelenti, hogy a református e gyház nak uj erőkoncentrócióra és uj, egészségesebb erő-megosztásra van szüksége: a nagy gyülekezetek na érezzék öncéluaknak magukat, hanem törekedjenek a kisebbek alátámaszt ására ós talpraállltására, Az egyház lelkében erősiti a nemzetet és az állaimét, többet ad tehát, mint amit pénzben visszakap, "> ö v ö m b e i Péter nagy kallói lelkész hódolattal beszélt a német mult szabadsághőseiről és azt mondja, hogy a szabadságvágy osztrák hatás alatt szoruló iia&za a németeknél, B e n e o e k Sándor dr. magyaratádi lelkész az Országos Református Kiállításnak az egyházi ééletro és egyháztörtén:lemre vonatkozó részét ismertető előadásával zárult a délelőtti konferencia, • A z Országos Református Jóléti és Gazdas ági Társuk L délután, ugyancsak a kelenföldi templomben, Baltazár DozsT dr, püspök elnöklésével tartott közgyűlést, amelyen jelen volt Farkas Is tv '.n püspök is, E g o r h á z y Lajos tb. esperes, igazgató számolt bo a társulatnak a reformátusok szociális és gazdasági helyzete érdekében kifejtett nagyarányú tevékenységéről. kimutatva, hogy nr. elmúlt év őszén megkezdett temctéslsegőly-akciőnak eddig már több mint húszezer tagja van, négymillió pengő tőkével és hogy a református célok szolgálatára e rövid idő alatt is nagyobb összeget tudtak juttatni. Farkas István püspe. felhívja a földm ivei ügy i kom ány figyelmét, hogy lehetőleg minden községben létesítsenek közlegelőt. Vita a te lep it és ről, _ Balt a z a r Dezső dr.~ püspök nyitotta meg ezután a telepítési kérdésről hirdetett vitaülést ls, A lelkész egész életének össze kell forrnia a gyülekezete sorsával - mondotta - éspedig messzebbmenő modor, mint ahogy sokszor politikai szólamok után tap-.sztalj le* iíágy szakszerűséget, fokozott megfontolást igényel a telepítés problémája, s mindig azt kel . szemmel ott tartani, hogy a Lipót császár korában kial. kult 'birtokmegoszlás:! áll ^.po-okon j avit stank, s ezzel me 1 jük a nemzet i termelést, A telepítés végeredményében a nagybirtoknak is meg fogja könnyíteni a gondjait. Ha Itt megkésünk elkövetkezhetlk egy második, még szégyenletesebb Tri..non, amely a Dunáig tolja majd fel i határokat, ezt kell kivédeni £ törzsökös magyar elem levog"hö' -juttatásával. Nem szabad bevárnunk, amig ujabb magyar falvak 'némulnak'el a DunáuMlon* A népért való törhetetlen küzdelmet köti paptársai rlclkórGs /Folyt, köv,/ ^
