Magyar Országos Tudósító, 1934. október/1
1934-10-03 [113]
/A németországi kérdés az Országos Református Lelkészegyesület első konferenciai napjának tanácskozása*. Folytatás 3 •/ tfcvözölto még Baltazár püspök a vltuülésen megjelent két ismert public isztát: Serény i Gusztáv dr.~Tés Vasa Sándor dr.-t,majd Vass Sándor ismertette a kérdés mibenlétét. Sürgős szükség van céltudatos, jól átgondolt telepítési politikára, mondotté., hogy ne kelljen ujbel és újból félmegoldást jelont5 birtokreformot kezdeményezni. Etikai kérdés is ez, s ahol ilyenről van szó, ott bármelyik egyháznak is lehetetlen kivonnia magát a közös összefogásból, hiszen ha lemondanak arról, hogy a kérdést sürgessék, a 1 kor ezen a területen a krisztusi akarat érvényesítése elél térnek ki. A reformátusság országos számarányát messze felülhal dó..n van képvisolve az őstermelők között, viszont a tiz-huszezer holdnál nagyobb birtokosok között csupán egyetlen református van. Négyszáznegyvónkét olyan község van Csonkám:.! : ;yarországon, amelynek határában a termőföld az ezer kat.holdat meghaladja, s mintegy negyedmillió hold A. rét és a legelő. Érdekes, hogy ép pen a nagybirtokok környékén la.kik a magyarság a leggyérebbon. A fő, hogy ne terheljék tul majd az uj telepeseket és homogén református telepeket igyekezzenek létrehozni. Farkas István püspök köszönte mog Vass Sándor elő- dását és Görömbei Péter nagykóllói lelkész hozzászólásában hangoztatta, hogy régobbem a telepítés az idogen hatalom eszköze volt a magyarság ellen,- legyünk rajt;., hogy a most tervezett telepítés egészséges magyar faji alapokon nyugodjék. Serényi Gusztáv dr. szerkesztő azt mondja, hogy nemcsak a telepítés ügye, de maga a földkérdés is rendezotlen, amelynek a telepítés csak egy részlete. Elsősorban a kisbirtokokat kell mentesiteni a nagy adósságok alól, mert'a nagybirtok mellett hovatovább a ki sf ..rmerek termelékenysége tör előre, A református egyháznak - úgymond- - magának ls a helyes termelési Irányba kellene' átterelni a híveket'. E r ő s s János dr. nyíregyházi ügyvéd azt emelte ki,hogy a törzsökös magyarság szempontjából c sakugyan a lét vagy nemlét kérdése a telepítés, a melynek legkomolyabb irányelvei vannak összefoglalva a D,rányiféle egykori törvényjavaslatban. A nagybirtok szempontjai nem dönthetnek, mert a magyar vér további kivándorlás utja által már nem fogyasztható. I g n é c z y Sándor raérki lelkész az 1920-as földreform hasznos kiegészítőjének tartja a telepítést. Jancsi György váraljai lelkész azt hangoztatta, hogy az Izgatók munkája a reformátusságra nézve is veszedelmes, legyenek résen, hogy exisztenciájukat a felforgatással szemben megvédjék. Farkas István püspök, összefoglalva a vita anyagát, azt fejtegette, hogy Magyarországon elsősorban a reformátusokra hárul a telepítés . kérdésével való foglalkozás, a reformátusság mindenekfelett agrárnép nálunk, nekik kell tehát másokat is megelőzve megvédeni a földet, hegy továbbra ls jogosultak maradhassanak reá. A vallástanltó lelkészek Szabó Károly elnökletével ma kezdték meg gyűlésüket, határozatot azonban csak a holnapi összejövetelen hoznak. /MŰT/F ^ -—AZ ORSZÁGOS REFORMÁTUS TANITÓEGYESÜLÉT kéri a következők közlését:"Nem állja meg helyét a napilapokban kcszairré tett az a megállapítás, hoey a nem-áük ml tanítók szep£t ember, iLlctve október 1-től megkapják teljes járandóságukat, mert a református egyházak közül igen kevés, pl, a tiszántúli egyházkerületben 341 gyülekezet közül mindössze 44 járult hozzá az egységes adókczeléshez, miáltal az e.dig is sérelmet szenvedett tanítóságnak elenyészően csekély része fog jobbhelyzetbe jutni a rendelkezés által. Sajnos, nem vonatkozik a rendelkezés r. már fennálló tö b mint kétmillió penge hátralékra, igen sok tanítónak ezer-ezerhatszáz pengővel tartozik z Iskofev lafcntarté egyházközség. /Folyt, köv./ i _,™ Ti ééi
