Magyar Országos Tudósító, 1934. október/1

1934-10-02 [113]

- Miért vagyok református tanitó? Ezt a kérdést minden tanit ótestveremnek fel kell tennie maga előtt. Vizsgálja meg magát ezzel a kérdéssel: vájjon református felekezeti tanitó lennék-e akkor is, ha lehetnék állami tanitó, vagy székesfővárosi tanitó? Az, hogy én a református egyházban végzem a magam szolgálatát, kénytelenség-e, amelyből megpróbálom néha erényt csinálni, vagy pedig egy missziói állásfoglalás, amelyért élek és halok és amit semmiért a világon feladni nem tudnék? Nem mondom - folytatja Ravasz püspök, - hogy könnyű erre a felelet, s azt tanácsolom,hogy ha hirtelen kellene felelni református tanitótestvéreimnek, ne siessék el a választ

/ mert semmi sem volna rosszabb,mintha hipokrizis diktálná a választ,Hipokritékból vértanuk nem születnek soha.,.! - Mi a református tanitót illetően átmeneti helyzetben vagyunk, Schleiermacher azt mondja egy helyen,hogy a néptanitó a népből kerülj ön ki, s magának a bépnek legfejlettebb ós legmiveltebb tagja &egyen,Ez egyetemes gondolattá vált a XIX.században, s vannak országok,ahol ezt következetesen kere sztülviszik, egészen odáig,hogy a tanit ótól és a tanitónőtől a népviseletben való járást is magkivánják és a nép életkörülményeiben való osztozkodást. Mindenesetre olyan helyek ezek, ahol a nép életszínvonala olyan magas már, hogy a tanult ember minden megerőltetés nélkül beletalálhatja magát, mert lényegében csak életforraáréi van szó, de .nem életszínvonalbeli különbségről. Azonban ebben egy mély, metafizikai igazság is rejlik: hogy abből a környzetből kell kifejlődnie annak,aki nevel,amely környezetre a nevelői munkássága visszahat. Ez "az első nevelői lépés"szükségessége* Egyetemi professzor jöhet idegen országból is, a néptaniténak a falujából, vagy a szomszéd faluból kellene kikerülnie. Ezt a gondolatot most abból a szempontból értékeljük, hogy ezen az alapon roformótus néptanítónak lenni annyit jelent, hogy annak az egyháznak leghivőbb és az életben legpéldaadóbb embere legyen a tanitó. Ott vagyunk tehát a kérdésnél református tanitóvá engem mi tesz? A vélétlen-e, vagy a lélek?Egy olyan állomás-e, amelyen becsülettel ki akarok tartani,dé^ legfőbb vágyam,hogy mással felcseréljem, - vagy olyan állomás, ahová bárhonnan eljönnek,hogy az életemet valami nagyobbra és dicsőségesebbre felváltsam! Bizonyára vannak olyanok,akik az utóbbi módon gondolkoznak, missziói lélek másképp ol •pem gondolható, - A legszerelmesebb, a legigazabb magyar vers,amikor Petőfi azt mondja: Ha nem születtem volna is magyarnak,e néphez állanék ezennel én,., Széchenyi pedig azt mondja: szeretlek minden hibáddal* Ez a magyar ^formátus néptanitó hivatása és ezt kell neki szolgálnia ma^ itt van a hangsúly es itt van a kérdés lényege; lehet-e magyar református néptanitói hivatást betölteni,mit jelont ma magyar református tanítónak lenni? Ma,amikor magának a nevelésnek munkája van lényegében megtámadva,Eddig még sohasem történt meg, vagy csak a legnagyobb világkrizisben történt,hogy a nevelés lényege legyen kérdésbe teve,

: - Most azt kérdezik itt is, ott is, lehet-e egyáltalában nevelni? Nemcsak egyes pedagógiai elméleti és gyakorlati kérdések a zok, amely ékről vitatkoznak gyakorlati és elméleti nevelők,nemcsak arról van szó, hogyan lehet egy tantervet legj óbban megcsinálni, a fegyelmezésben valami uj eszközt találni, a gyermekok ot jobban foglalkoztatni, tud-e valaki vala»i ügyesebb fogást, amellyel a figyelmet lekötni tudja, - ma éppen az alapvető kérdésekben nincs meg a pedagógia egysege, egysógessége.Nem tudják,hogy szeretetre, vagy gyűlöletre kell—o nevelni, hazának,vagy gazdasági érdekszöv<$bégok, osztályok száméra kell-e nevelni? I A mai nehéz világnézeti krízisben, amikor az alapkérdésedre nézve sincs egységes felelet,ma nagy on nehéz tanitónak, nevelőnek lenni , - Mondjam-e, hogy magyarnak lenni mindig nehéz volt,de legnehezebb ma,Ma, amikar a magyarság szót van törve és szét van szórva,s a világon a legdrágább fogyó elementuim a piros magyar vér .Széj j el van osztva tört cserépkantákban, idegen urak asztalára került,hogy áldomásként kiirt öntsenek belőle. Egyharmada van a magyar vérnek idegen uralom alatt,Idegen U nép és kultúra Szaharájába fakad teele oz a drága, ezerszer szent erocske:a v magyar vér,amely ezer éven keresztül húzódott végig ezen a földön, olyt. köv./